Gyertyafényes vacsora a teraszon – de mennyiért?

Idén április végén úgy köszöntött be a nyár, hogy szinte elmaradt a tavasz: ilyenkor mindenki igyekszik kihasználni a jó időt, és egy kellemes grillpartit, vagy egy romantikus gyertyafényes vacsorát szervezni, a reggeli napindító kávét a szabad ég alatt elkortyolni – már amennyiben van hol. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy saját kertje legyen, de nem is mindenki vágyik rá. „Az új építésű, városiasabb beépítésű otthonok esetében is már-már alapkövetelménnyé vált, és jócskán megkönnyíti az eladást, ha a lakáshoz tartozik erkély, terasz vagy loggia” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A köznapi szóhasználatban, s a lakáshirdetésekben is nagyon gyakran keverednek a fogalmak, így először is ezt tisztázzuk. Az erkély és a terasz a homlokzat síkjából kiugró térrész, de míg az erkély konzolosan csatlakozik az épülethez, a terasz valamilyen módon alá van támasztva. A földszinten maga az alapzat, a tetőszinten, a penthouse lakásoknál az eggyel lejjebb lévő szint adja az alátámasztást, a köztes emeleteken pedig oszlopos vagy tartópilléres kiképzéssel oldják ezt meg. A loggia viszont ezekkel szemben a homlokzat síkjától befelé vesz el teret a lakótérből, s így három oldalról is fal határolja.

Nagyon nem mindegy, hogy egy erkély (hívjuk most összefoglalóan így) mennyire kihasználható. Egy kényelmetlenül keskeny, vagy zsebkendőnyi terület ma már kevés: az emberek szeretnének kiülni, étkezni az erkélyen, közelebb kerülni a természethez. Kell tehát hely a kerti bútoroknak, grillezőnek, és a növényeknek is. Fontos a terasz alakja is: kihasználhatósága miatt kelendőbb a négyzetes, mint a hosszú, de keskeny. Hüvelykujjszabály szerint elmondható, hogy egy kétszobás lakáshoz nagyjából 5, míg ennél nagyobb családi otthonhoz legalább 8-10 négyzetméteres erkély az igény. Persze a homlokzatra vonatkozó önkormányzati előírások, az épület kontúrjai, a beépítési szabályok épp úgy korlátozzák az ingatlanfejlesztőket, mint az árak. A társasházak még azt is szokták szabályozni, hogy zárt, beépített tárolót vagy légkondicionáló kültéri egységét hogyan szabad elhelyezni az erkélyen.

A túl nagy terasz viszont teher is lehet a lakók számára, hiszen ennek a területnek a karbantartása éppen annyi időt és energiát igényel, mint egy szobáé. Emellett megfizetni sem mindig hajlandók a vevők a kihasználatlan teraszterületet. „Fő szabály szerint 20 négyzetméterig az erkélyek, teraszok, loggiák négyzetméterára fele annyi, mint a lakásoké. A 20 négyzetméter feletti résznél már csak harmad-, negyed annyit kell fizetni, s ez extrém méretnél, ha a terasznak nincsen extra panorámája, vagy egyéb ’vonzereje’, akár 10%-ra csökken” – avat be a beruházók kalkulációjába Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Persze nagyon nem mindegy, hogy mennyire biztosított az intimitás. Ha ugyanis egy 150 lakásos háztömb majd’ minden lakásából rálátni a teraszra, ahonnan minden felhallatszik, természetesen nem képvisel akkora használati értéket, mint egy teljes mértékben elkülönített és intim saját rész. Az árazásnál és értékesíthetőségnél egészen más elbírálás alá esik egy penthouse lakás, amely 360 fokban körbejárható, terasza akár részben füvesített, alkalmas egy kisebb koktélparti megrendezésére is, és amely elmerül a környező hegyek zöldjében, de azért rálát a kivilágított városra is. Ez már értelemszerűen luxuskategória, ahol az ingatlan egészének páratlan értékét kell tekinteni, nem pedig a négyzetméterárakat számolgatni.