Merkel továbbra sem támogatja Macron euróövezeti reformjait

Ebben támogatásáról biztosította Olaf Scholz német pénzügyminiszter sokkal óvatosabb reformját, mely az Európai Stabilitási Mechanizmus rendszerének átalakítását célozza. A németek elképzelése szerint ez a rendszer, melyet eredetileg a görög adósságválság miatt hoztak létre, úgy változna meg, hogy a nehézségekkel küzdő bankok adósságproblémáit próbálná meg rendezni. “Ez egy lépés lehet az Európai Valutaalap felé!” – mondta a kancellár, utalva Emmanuel Macron kedvenc ötletére, miszerint Európának függetleníteni kellene magát az IMF-től és helyette az Európai Stabilitási Mechanizmust kellene átalakítani úgy, hogy az európaiaknak saját valutaalapjuk legyen.

A vita tétje az, hogy ki vállaljon garanciát az eurózóna súlyosan eladósodott államainak pénzügyi stabilitására? Franciaország államfője azt szeretné, ha Németország felvállalná ezt a szerepet. Csakhogy az eurózónának túlságosan sok rossz adósa van: maga Franciaország is ilyen, de rajta kívül Görögország és Olaszország jelenti az igazán súlyos problémát. Ezért Németország nem akar felelősséget vállalni. Ezt beszédében Angela Merkel is megerősítette, mondván: minden tagállamnak előbb rendbe kell hoznia a saját pénzügyeit!

A probléma csak az, hogy mind Merkel, mind pedig Macron megígérte: az Európai Unió következő csúcstalálkozóján előállnak egy közös javaslattal. Már a tavaszi csúcsra ígértek egy ilyen közös javaslatot, de a németek kérésére ezt lemondták. Berlinben arra hivatkoztak: túlságosan elhúzódott  a kormányalakítási folyamat , ezért még nincsenek készen. A következő uniós csúcs június végén lesz, addigra el kellene készülnie a közös javaslatnak.

Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Emmanuel Macron ambiciózus javaslataiból egyelőre semmi sem lesz. Német támogatás híján ugyanis Franciaország nem képes reformot kidolgozni. Nehezíti a helyzetet, hogy az eurózóna harmadik nagyhatalma, Olaszország valóságos adósságbombán üldögél. Közben pedig Itáliában még mindig nincsen kormány. A legutóbbi választáson ugyanis a protesztpártok nyertek. Pozitív programjuk nem sok van, bírálatuk viszont bőven. A bírálatok elsősorban Brüsszel és az eurózóna ellen irányulnak. Ilyen körülmények között a közös francia-német eurózóna-tervnek csekély esélye van a sikerre, hiszen a legnagyobb adós, Olaszország nem tudja és nem is akarja csökkenteni államadósságát, amely már meghaladja az 1300 milliárd eurót és folyamatosan növekszik.

Fotó: Pixabay