Európa leghosszabb hídja a Krím és az orosz szárazföld között
Putyin elnök kedden avatja fel a 19 kilométer hosszú hidat, mely véget vet a Krím elszigeteltségének.
Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet egy népszavazást követően. Ezután Ukrajna, melyhez 1954-től tartozott a Krím-félsziget, fokozatosan elvágta a szálakat: megtiltotta a kereskedelmi kapcsolatokat és áramot sem szállított. Így a Krím-félsziget kétmillió lakója hajókon és repülőgépeken kapta meg a szükséges árukat. Ez nagyon megdrágította az életet. Ezért Putyin elnök nem sokkal újraválasztása előtt arra utasította a híd építőit, hogy május közepére fejezzék be az első szakaszt.
Így a tervek szerint megindulhat az autóforgalom a 19 kilométeres hídon május 16-án, vagyis szerdán. A vasúti forgalom csak jövőre kezdődhet meg Európa leghosszabb hídján. Már II. Miklós cár idejében elkezdtek gondolkodni ennek a hídnak a megépítésén. Sztálin parancsba is adta, de jött a második világháború. Akkor Hitler gondolta nélkülözhetetlennek, mert a Krímben német települést kívánt létrehozni. Ebből sem lett semmi…
Most a hídavatással Vlagyimir Putyin megmutathatja, hogy régi orosz álom teljesült. Ráadásul úgy, hogy az oroszok saját erőből csináltak mindent, mert az USA és az EU megtiltotta cégeinek a közreműködést. Hét holland cég ellen azért indított vizsgálatot a holland kormány, mert részt vettek a híd építésében, vagyis megszegték az EU szankciót. Putyin elnök nemcsak hidat avat, de a diplomáciában is munkálkodik: pénteken találkozik Szocsiban Angela Merkel német kancellárral. A fő téma Irán, de bizonyára szóba kerülnek a szankciók is, melyek miatt három évbe került, míg felépült Európa leghosszabb hídja a Krím-félsziget és az orosz szárazföld között.
Fotó: Russia-IC