Trump aláírta a holokauszt kárpótlási törvényt – Varsóban diszkriminációt emlegetnek

Nemzetközi sajtótájékoztató
Kérdés: Breuerpress, Breuer Péter 2013. január 16. 15:56 32-36 percében ATV közvetítése.
Breuer Péter: /Miniszterelnökséget vezető/ Államtitkár úr Svájcról és bankokról beszélt, hamár Svájc és a bankok, az 50-es években a magyar kormány már fordult Svájchoz, még-pedig nyugvó, alvó számlák ügyében, vannak köztük nagyon piszkos pénzek és nagyon tiszta pénzek , soknak a tulajdonosaik már nem élnek. Vajon e témában is fordulnak, ha már ott járunk. Titkosszolgálati információk arról beszélnek, hogy vannak, sőt a párizsi békeszerződés egyes cikkelye is foglalkozik ezzel.
Lázár János államtitkár: Valóban léteznek alvó számlák Svájcban, amelyek 1945 előtt keletkeztek, ezeknek a sorsával is foglalkozott a kormány, egyelőre annak a listának az adataival rendelkezünk, amelyet 1997-ben vett át a kormány a svájci kormányzattól, azon a listán 37 személy szerepelt, harmincegynéhány személy, az ő beazonosításuk , személyi adatok hiányában nem lehetséges ennyi év távlatában, a kormány foglakozott ezzel a kérdéssel és arra jutott, hogy még kísérletet mindenféleképpen tesz mielőtt ennek az összegnek a sorsáról bármilyen formában is végleges döntést hozna, úgyhogy újabb felhívással fogunk élni, hogy azok a hozzátartozók, akik úgy tudják, úgy vélem, netán bizonyítani képesek hogy a hozzátartozóik Svájcban 1945 előtt bankbetéttel rendelkeztek, jelentkezzenek a magyar kormánynál. Tehát a fölkutatásukra a közigazgatási és igaz-ságügyi minisztériummal közösen lépéseket kíván tenni a kormányzat, megpróbáljuk megtalálni azokat a hozzátartozókat, örökösöket, esetlegesen túlélőket, bár ennek egyre kisebb a valószínűsége az élet és az idő előrehaladta miatt, akik ezek felett a számlák felett rendelkezhetnének, és természetesen azt is bevonjuk abba a folyamatba, ami termé-szetesen összefüggésbe van a holnap létrejövő Holocaust 2014 emlékbizottsággal is. Tehát foglalkozunk ezzel a kérdéssel, még egy kísérletet teszünk, hogy felkutassuk a hozzá-tartozókat , mert nagyon nehéz egy név alapján beazonosítani, hogy ki a betét jogosultja, egyébként ez néhányszáz millió forintos nagyságrendet képvisel azt hiszem, egymillió svájci franknál tartunk nagyságrendileg, és nem több pénzről van szó jelen pillanatban, ami a kormány rendelkezésére álló információ. Természetesen a svájci tárgyalásoknak ez is témája lesz.
Breuer Péter: Történészek azt állítják, hogy magyar állami pénzek is elhelyezésre kerültek.
Lázár János: Igen ez könnyen lehet, de azt is becses figyelmükbe ajánlom, hogy ha már történelmi aspektusú megközelítést alkalmazunk, akkor Magyarország azon európai országok egyike, vagy talán egyetlen ország, ahol a II. világháború előtt és alatt az akkori magyar zsidó honfitársaink nem vittték ki a pénzüket Magyarországról, döntő mértékben nem nyitottak svájci számlákat, értékeiket nem mentették ki az országból, hanem bíztak a magyar államban, s ezért fordulhatott ez elő, hogy még 1944. március 19-én, a magyar királyság német megszállásának napján a zsidó törvényekkel érintett magánszemélyek, vagy netán vállalatok vagyona tulajdonképpen intakt formában állt a német hadsereg kifosztása , majd az orosz megszállók kifosztása előtt. Lényegében ezek a magyar pénzek, amelyekre Önök céloznak, nem hagyták el az országot a történészek kutatásai alapján, mert a magyar zsidó polgártársaink abban bíztak, hogy a magyar állam megvédi őket.
http://www.breuerpress.com/2013/01/16/svajcban-vannak-meg-alvo-szamlak/#more-25039

A svájci alvószámlák rövid története
1996-97-ben az USA szenátusa Alfonse D’Amato szenátor vezetésével vizsgáló bizottságot állított fel mely kilátásba helyezett szankciókkal presszionálta a svájci kormányt és bankokat, hogy hozzák nyilvánosságra a II. világháború előtt Svájcban elhelyezett bankszámla tulajdonosok listáját akik a háború után követelésükért nem jelentkeztek. Svájc nyilvánosságra hozta a listát 1,25 milliárd USD jóvátételi alapot nyitott meg és közben kiderült, hogy egyes kelet-európai államokkal, igy Magyarországgal is kölcsönös enged-ményezéssel / államosított svájci javak ellenében / 1973-ban 325.000.- CHF-t hazánknak már ebből jóváirt.
1997 november 29-én a Magyar Állam nevében akkor eljáró Pénzügyminisztérium/PM/ Vagyon-ügynökség a Népszabadságban közzétett örökösöket keresve 37 fő egykori számlatulajdonos listáját, melynek egyike volt anyai nagyanyám zsidó származású néhai testvére is. Ennek azért van jelentősége mert a 1946. évi XXV. és az 1947. évi XVIII. tv. külön kötelezettséget ró a magyar államra. Záros határídőn belül jelentkezni kellett egy budapesti ügyvédi irodánál az örökösi jogosultságot igazoló iratokkal együtt, mely a PM-hez került továbbításra.
Hosszas levelezés kezdődőtt, a PM és egyéb állami szervek között, mely évekig nem vezetett eredményre ezért többen is az ombudsmanhoz fordultunk. Ennek lett eredménye az OBH 3129/2005 számu Jelentés. A jelentés mindössze arra vezetett, hogy a PM minden igénylőnek, igy felperesnek is levélben közölte mekkora a Svájc által megjelölt követelése és igényünk érvényesítése érdekében forduljunk bírósághoz.
2007-ben bírósághoz fordultam de ott a PM képviselője becsatolt egy korábbi bírósági ítéletet, mely a II. világháborút követő csehszlovák- magyar lakosságcsere okán született kárpótlási igénnyel összefüggésben született. / Fővárosi Bíróság 24.P.27608/2005/5., Fővárosi Ítélőtábla 9. Pf.20.257 /2007/6. / Az államközi szerződés során – Csorbatói Egyezmény – a csehszlovák állam 20.000.000.- Korona kárpótlást engedményezett 1964-ben kitelepített magyar személyek vagyoni javainak megtéritésére. A magyar állam ahogy a svájci számlák összegét lenyelte. Panaszosok az Alkotmánybírósághoz /AB/ fordultak. Az AB több határozatban kötelezte az államot jogszabály-alkotásra de az állam ahogy a jelen kérdésben annak nem tett eleget ezért a bíróság a közjog és és a polgári jog átjárhatatlanságát volt kénytelen megállapítani és a keresetet elutasította.
Keresetemet a bíróság elutasította ezért a jogalap ismételt tisztázása érdekében fogadtak Svájc Nagykövetségén. A nagykövetség bekérte a svájci külügyminisztérium álláspontját és csatolták a svájci parlament jegyzőkönyvét is, melyet megküldtem alperesnek és az ombudsmannak. A svájci levél világosan kifejti, hogy a magyar államnak engedményezett 325.000.-CHF kiket milyen arányban illet meg. Felperest a a PM közlése 1992,65 CHF igénnyel és kamataival jelölte meg.
Az ujabb ombudsmani jelentés AJB 1891/2012. ismét megerősíti a számlatulajdonosok/örökösök jogos ígényét és alkotmányos jogainak megsértését.Időközben több parlamenti kérdés hangzott el félreérthető igazságügyminiszteri válaszokkal, de elhangzott később figyelmen kivűl hagyott biztató is Lázár János miniszter úr 2013. január 16-án kelt sajtótájékoztatóján. /32-36 perc/
A Magyar Állam sorozatosan annulálja a párizsi békeszerződés jelen ügyben is érintett részeit, érdemtelenül tekinti magát közremüködésével megölt személyek örökösének és figyelmen kivűl hagyja az Alkotmánybíróság és az Ombudsmanok Jelentéseit is, sőt jogi csűrcsavarral azt is vitatja, hogy polgári jogi ügyek képviseletében ahogy korábban a Pénzügyminisztérium most az NFM lenne az állam illetékes képviselője. Sajnálatos lenne ha az USA nagykövetségének az alábbi új törvény alapján kellene eljárnia. http://www.hirolvaso.com/trump-alairta-a-holokauszt-karpotlasi-torvenyt-varsoban-diszkriminaciot-emlegetnek/