Miért kapott egy ló dísztemetést Szudánban?
Nagyon ritka, hogy egy lovat olyan szertartásosan temessenek el, mint egy fontos embert. Időszámításunk előtt a X. században mégis ez történt az antik Tomboszban, a Nílus völgyében.
A ma Szudánhoz tartozó terület abban az időben zűrzavaros időket élt meg. Egyiptom ugyanis meggyengült, és a távolabbi tartományok fokozatosan nagyobb önállóságra tettek szert.
Vajon ez a ló azért kapott dísztemetést, mert valamilyen kultusz szimbóluma volt? Ezen töprengenek a tudósok, akik az amerikai Antiquity című szaklapban tették közzé a régészeti ásatások eredményeit. A lovakat általában katonai célokra használták ezekben az időkben: ők húzták a félelmetes harci szekereket. A hadvezérek és a tisztek rajtuk lovagoltak.
Évszázadokkal később Nagy Sándor lovát dísztemetésben részesítették. Ez a X. században az időszámításunk előtt nem volt szokásban. Legalábbis eddig így gondolták a történészek, akik valószínűleg átírják majd ennek a régiónak a történelmét, mert olyan nagy jelentőségű ásatások folynak Tomboszban és környékén. Az egész világról sereglenek oda a régészek, mert Katar nagy pénzeket adott az ásatásokra. Így hamarosan az is kiderülhet, hogy miért temettek el egy lovat úgy 3.000 ezer évvel ezelőtt a Nílus völgyében, ahogy az csak jelentős emberek esetében volt szokásos az ókorban.
Fotó: Meroé királyi temetőjének romjai Núbiában, a mai Szudánban / Flickr