Korrupció Afrikában: miért baj, ha segítünk valakinek, aki nekünk segített?
Vizsgálat indult Vincent Bolloré ellen. Az eurómilliárdos francia vállalkozó szívesen segített afrikai barátainak abban, hogy hatalomra jussanak vagy megtartsák a hatalmat – akár 37 éven át. Mit kapott cserébe Vincent Bolloré, a breton milliárdos, aki épp rákhalászatra indult volna, de ehelyett rendőrségi fogdára lelt?
A korrupcióellenes francia rendőrök szerint Guineában és Togóban egyáltalán nem volt hálátlan a helyi hatalom, amikor a francia milliárdos kért valamit cserébe a támogatásért. Mindenekelőtt megkapta a legnagyobb kikötők használati jogát – igen előnyös áron. Amikor az üzletet Guineában nyélbe ütötték, megkérdezték Alpha Condé elnököt: nem túlzás ez a nagylelkűség francia barátja iránt? Ekkor hangzott el a híres válasz: miért lenne baj az, ha segítünk valakinek, aki korábban nekünk segített?
Alpha Condé száműzetésben élt Párizsban, ahol összebarátkozott Vincent Bolloréval. Franciaország egyik leggazdagabb embere egész birodalom ura: kikötők, szállodák, sajtó – szinte minden megtalálható benne. Ennek megfelelően most Vincent Bolloré nem magányosan élvezi a rendőrség vendégszeretetét, hanem hűséges munkatársainak egy csapata is éppen kínos kérdésekre válaszolgat. A trónörökös, Yannick Bolloré egyelőre nincs közöttük. Pedig hozzá tartozik a Havas média ügynökség, amely a francia rendőrség vizsgálatának célpontja. Csakhogy korábbi ügyről van szó, a Havas médiacsoport akkor még nem tartozott a trónörökös felügyelete alá, amikor az elnöki székbe segítették Guinea és Togo urát.
A recept pofonegyszerű volt: a Havas megtervezte a médiakampányt mindkét országban – nevetségesen alacsony áron. Majd pedig a győzelem után Vincent Bolloré kaszált: szinte mindent megkapott amit kért Togóban és Guineában – nevetségesen alacsony áron. Most ugyan csak a két nagy kikötő ügyét firtatja a francia rendőrség, de a párizsi Le Monde szerint volt ott más is: szállodák, értékes ingatlanok, tengerparti turista központok és így tovább.
Guinea és Togo is koldusszegény, de sok ásványi kinccsel rendelkezik és ott van még a turizmus, a kikötők… Mindkét állam francia gyarmat volt, így a helyi elit számára természetes, hogy elsősorban a franciákkal üzletelnek. Minthogy sok afrikai államban apáról fiúra öröklődik az elnöki hatalom, a dinasztiák igyekeznek biztos kapcsolatokra szert tenni Párizsban. Vincent Bolloré részben ebből szerezte milliárdos vagyonát. Csakhogy időközben a törvényhozás megszigorította az ellenőrzést a külföldi korrupciós ügyletek fölött ami régebben – a gyarmati idők örökségként – bocsánatos bűnnek, sőt olykor kifejezetten nemzeti érdeknek számított, az ma már nem más, mint a világ egyik legősibb szokása: segítek valakinek, aki nekem segít, hogy elérjem a célomat, aztán pedig ő viszonozza az apró szívességet, megadja nekem azt, ami nekem fontos. Afrikában évezredek óta így megy ez, de Párizsban egyre kevésbé: ott már azt is vizsgálják, hogy egyes afrikai vezetők francia elnököket szponzoráltak. Nicolas Sarkozy esete Kadhafival a leghíresebb, de Gabonban a Bongo család évtizedek óta pénzel politikusokat Franciaországban. De ez már egy másik történet.
Fotó: Vincent Bolloré / Wikimedia Commons