Irán azonnal hozzákezd az urán dúsításához, ha Amerika felmondja a nukleáris egyezményt
Ezt közölte újságírókkal Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter Washingtonban. Donald Trump május 12-ig adott haladékot az érintett feleknek, hogy kijavítsák a hathatalmi egyezmény “szörnyű hibáit”.
Iránnal a Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország kötött egyezményt arról, hogy Teherán lemond az atombombáról és cserébe az ENSZ feloldja a szankciókat az országgal szemben. Trump – Izrael nyomására – úgy döntött, hogy megvétózza az egyezményt.
Mind az öt másik nagyhatalom (Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) azon a véleményen van, hogy súlyos hiba lenne az egyezmény felmondása, mert ezzel megindulna a versenyfutás az atombombáért a Közel-Keleten. Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter ugyan azt mondta az újságíróknak New Yorkban, hogy Irán nem akar atombombát, de kevesen hiszik azt, hogy az urándúsító program kizárólag polgári célokat szolgálna. Szaúd-Arábia trónörököse máris jelezte: amennyiben Irán atombombát szerez, akkor ők is beindítanak egy hasonló programot. A Közel-Keleten szinte állandóan háborúskodás zajlik, ezért az atomfegyver különösen veszélyes lehet. A sűrűn lakott területen hihetetlenül nagy károkat okozhatna. Irán nem ismeri el Izrael jogát a létezésre, ezért hogyha atomfegyverhez jutna, nagyon megnövekedne a zsidó állam fenyegetettsége. Izrael arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy preventív csapással akadályozza meg azt, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Irán jelenleg az oroszokkal van katonai szövetségben, ezért egy ilyen katonai akció súlyos kockázattal járna az egész világra nézve.