A Kongresszus úgy döntött, nem gátolja meg többé a Fehér Házat abban, hogy átutalja a tavaly óta többször visszatartott katonai segélyt Egyiptomnak. Ugyanakkor csökkentették a segélyszállítmány nagyságát mintegy 150 millió dollárral. Az első részletben “csak” 725 millió dollárnyi értékben kap fegyvereket Kairó. A maradék átutalásáról John Kerry amerikai külügyminiszter szabadon dönthet és nem kell bevonnia a Kongresszust sem.
2013 októberében az Obama-adminisztráció bejelentette, hogy leállítja az Egyiptomnak szánt katonai segélyt, nem szállítja le a 120 M1 Abrahams nehézpáncélost, a húsz F-16-ost, a 12 Harpoon rakétát és tíz AH-64 Apache támadó helikoptert. A segély értéke 1,3 milliárd dollárt tett ki és leállítására azért került sor, mert hivatalosan Washington nem adhat olyan országnak katonai segélyt, ahol „katonai erővel mozdították el a demokratikusan megválasztott államfőt”.
A katonai segély legnagyobb ellenzője a demokrata Patrick Leahy szenátor – a Szenátus elnöke – volt, aki májusban megvétózta az Obama-adminisztráció döntését és nem engedte az Apache-ó 64-es támadó helikoptereket Egyiptomba szállítani. A politikus arra hivatkozott, hogy a „tömeges halálos ítéletek miatt” az észak-afrikai ország egyáltalán nem demokratikus és ő „nem fog egy elnyomó rezsim hatékonyabb működéséhez asszisztálni”.
Ugyanakkor a szenátor hamarosan kisebbségbe került a véleményével. Kay Granger republikánus szenátor asszonynak sikerült meggyőzni több társát a Szenátusban, többek között demokratákat is, hogy márpedig Egyiptomnak szüksége van a fegyverekre, hogy sikeresen tudja felvenni a harcot a Sínai-félszigeten állomásozó iszlamisták ellen. Ezzel párhuzamosan Washington számára egyre aggasztóbb volt Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök közeledése Oroszországhoz, főleg azért, mert a kieső amerikai fegyverek helyett egy 3 milliárd dollár értékű fegyvervásárlási egyezményt kötött Vlagyimir Putyinnal. Egyre inkább úgy tűnt, hogy Kairó igyekszik kikerülni az Egyesült Államok befolyása alól, ami nem kevés fejfájást okozott Washingtonban. Egyiptom elvesztése ugyanis óriási geopolitikai pofonnal érne fel az amerikai közel-keleti politikában, főleg most, hogy ilyen zavaros a helyzet a Közel-Keleten.
A döntés természetesen azonnal a bírálatok kereszttüzébe került. „A kongresszusnak nem szabad könnyebbé tenni az ilyen jellegű segélyek utalását olyan országokba, ahol komoly emberjogi problémák vannak” – nyilatkozta Brian Dooley a Human Rights First nevű szervezet igazgatója. Szerinte nem szabad holmi geopolitikai okokra hivatkozva feláldozni az emberi jogokat.
A döntés érdekessége, hogy nemcsak Egyiptomról szól. Az Egyesült Államok szinte az összes közel-keleti szövetségesének – Izraelnek, Szaúd-Arábiának, Egyesült Arab Emírségeknek és Jordániának – is könnyebben utal majd katonai katonai segélyt, és nem kell figyelembe venni az esetleges emberjogi problémákat. Mellesleg ezek az országok nem csekély lobbi tevékenységet fejtettek ki az Egyesült Államokban azért, hogy meggyőzzék az amerikai vezetést arról: jobb, ha Egyiptom , ha az ő érdekszférájukban marad, mintsem az oroszokéba kerül.
A kép forrása: Europress/AFP