Komoly veszélyek fenyegetik a vándorló halakat
Április 21-e a Halvándorlás Világnapja – ezen a napon ünnepeljük azokat a halfajokat, amelyek hatalmas utat tesznek meg a folyókban azért, hogy szaporodjanak, ezzel is életben tartva fajukat. Sokan azonban nem érik el végső céljukat: több tízezer duzzasztógát rombolja ugyanis Európa folyóinak természetes állapotát, és blokkolja a halak vonulási útvonalát. Sőt, a helyzet ennél is súlyosabb: jelenleg is több ezer duzzasztót terveznek építeni kontinensünk folyóin.
„A halak és egyéb édesvízi fajok egyedszámának jelentős csökkenése nagymértékben annak tudható be, hogy folyóinkat duzzasztógátakkal daraboljuk fel – mondta Sergiy Moroz, az Európai Környezetvédelmi Iroda szakértője. – A régi vagy elavult gátak eltávolítása hozzájárulna ahhoz, hogy visszaállítsuk vizeink szabad folyását, ami olyan vándorló halak számára nyújtaná a fennmaradás esélyét, mint a lazac, az angolna vagy a tokfélék. Ez egyúttal hatékony módja annak, hogy a tagállamok megfeleljenek az európai uniós Víz Keretirányelvben foglalt kötelezettségvállalásuknak” – tette hozzá.
Annak ellenére, hogy rendkívül romboló hatással vannak a folyókra, még most is több ezer gát és vízerőmű megépítése van napirenden. Kelet-Európa és a Balkán térség, ahol a kontinens néhány legtisztább és utolsó szabadfolyású vizei találhatók, különösen sérülékeny terület ebből a szempontból. A folyókat az elmúlt évszázadokban Európa-szerte szabályozták, ami állapotuk és környezetük romlásához vezetett – ez ma jelentősen érezteti hatását. A szabályozást sok helyen duzzasztógátak és vízerőművek építése kísérte. Csak Ausztriában jelenleg is mintegy 200 vízerőmű építését tervezik.
„A duzzasztógátak ideje lejárt Európában: mostantól arra kell fókuszálnunk, hogy visszahozzuk az életet folyóinkba – nyilatkozta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. – Rendkívül fontos, hogy az uniós tagállamok kormányai teljes mértékben kötelezettséget vállaljanak arra, hogy teljesítik a Víz Keretirányelvben foglalt jogi kötelezettségeiket. Itt az ideje, hogy komolyan vegyék a gátak eltávolításának kérdését, és nemet mondjanak a folyamatban lévő romboló projektek kivitelezésére.”
Európa lassan elkezd lépést tartani ezzel a problémával: körülbelül 4500 különböző méretű „akadályt” már eltávolítottak Európában, tavaly pedig Franciaország kormánya bejelentette a kontinens legnagyobb gáteltávolítását. Emellett a spanyolországi Yecla de Yeltes nevű duzzasztógát elbontását is megkezdték, és hasonló munkák kezdődnek hamarosan Finnországban és Hollandiában is.