Trump politikája közelebb hozza egymáshoz Kínát és Oroszországot
Ezt hangsúlyozta a kínai hadügyminiszter, akinek első külföldi útja éppen Moszkvába vezetett. Ezzel nem tett mást, mint utánozta Kína első emberét: Hszi Csinping elnök is Oroszországot kereste fel először külföldön.
Vej Fengho hadügyminiszter a 7. biztonságpolitikai konferencián vett részt Moszkvában, ahol természetesen külön tárgyalt orosz kollégájával, Szergej Sojguval. Mindketten azt hangsúlyozták: miután az Egyesült Államok akciókat indított velük szemben, ezért szorosabbra fonják az együttműködést.
Az orosz sérelmek listája látványosabb: 2014 óta folyamatosan szankciók sújtják Moszkvát. Kezdetben a Krím annektálása miatt, legutóbb pedig azért, mert Nagy-Britanniában ideggáz-támadás érte az orosz titkosszolgálat híres árulóját, Szkripal exezredest. Katonai téren az oroszok különösen azt kifogásolják, hogy az amerikaiak csapatokat küldtek Lengyelországba és a balti államokba az “orosz fenyegetés” miatt. Moszkva szerint Washington ezzel megszegte korábbi ígéretét, hogy nem létesít katonai támaszpontot Oroszország határához közel. Alekszandr Glusko, aki a NATO mellett képviseli Oroszországot, többször is kijelentette: ezzel az USA átlépte a “vörös vonalat”. Vagyis az oroszok ezt közvetlen fenyegetésnek tekintik…
Trump Kína ellen kereskedelmi háborút indított, melyet Pekingben egyáltalán nem vettek jó néven. A Global Times című, Kínában megjelenő angol nyelvű lap, mely általában a legfelső vezetés nézeteit tükrözi, nemrég arról írt, hogy Trump politikája közelebb hozza egymáshoz Kínát és Oroszországot. Most a kínai hadügyminiszter Moszkvában kifejezetten hangsúlyozta: nem titkoljuk, hanem épp ellenkezőleg azt akarjuk, hogy az amerikaiak lássák, milyen szoros a kínaiak és az oroszok katonai együttműködése!
Míg katonai téren a kínaiaknak van szükségük Oroszországra, addig Moszkvának a gazdaság terén kell egy erős szövetséges. Peking katonai téren kész még szorosabbra fonni a kapcsolatot Moszkvával, de tisztában van a globális gazdaság realitásaival. Amerikával megegyezésre törekszik, mert ebből sokkal nagyobb hasznot remélhet, mint egy kereskedelmi háborútól és egy gazdasági szövetségtől Oroszországgal. Az amerikaiak ugyanis ajánlatot tettek: ha Peking tőlük vásárol cseppfolyósított földgázt a következő évtizedekben, akkor a kereskedelmi háború megmarad a látványos gesztusok szintjén, de nem fog húsba vágni. Csakhogy Kínának van egy hosszútávú földgáz-szerződése Oroszországgal. Igaz, hogy ez még nincs véglegesítve, mert nem állapodtak meg sem az árban, sem pedig abban, hogy ki fizesse a vezetékek csillagászati költségeit. Peking még nem döntött az ügyben, de a kínaiak hosszú távon gondolkodnak. Ellentétben a vetélytársakkal nem pillanatnyi látványos döntésekre koncentrálnak, mint Trump, hanem meg akarják szerezni az első helyet a globális gazdaságban. Ehhez pedig felhasználhatják Oroszország katonai erejét, amely kiválóan leköti Amerika érdeklődését, miközben Kína szépen lassan törekszik célja felé: első számú nagyhatalom akar lenni a Földön.
Fotó: President of Russia