Arab államok orosz segítséggel atomfegyverhez juthatnak

Erre az alkalomra készítette el tanulmányát Dr. Shaul Shay, a stratégiai kutatóintézet kutatási igazgatója. Az egész intézet élén az izraeli hadsereg egy szépen dekorált nyugdíjas vezérőrnagya, Amos Gilad áll.

Különösen nagy figyelem övezi Szaúd-Arábiát Izraelben, hiszen a két állam szövetséget kötött Iránnal szemben. Szaúd-Arábia többször is jelezte: ha Iránnak lesz atomfegyvere, akkor őket sem kell félteni, mert ők is szereznek ilyet! Az izraeli tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak az oroszok adhatnak át nukleáris technológiát jó pénzért Szaúd-Arábiának, hanem a pakisztániak is. A muzulmán államok közül elsőként Pakisztán szerzett atomfegyvert és jelentős részben Szaúd-Arábia pénzelte azt. Most Pakisztán visszaadhatja a kölcsönt. A másik állam, melyet különösen figyel Izrael a Közel-Keleten, Egyiptom. Putyin elnök amikor nemrég ott járt, akkor megállapodtak, hogy a Roszatom atomerőművet épít Egyiptomban. Ez békés nukleáris technológia, de nincs éles határvonal a polgári és a katonai atomkutatás között – hangsúlyozza az izraeli kutató, aki a Yedioth Ahronot című lapnak nyilatkozott.

Oroszország részt vállalt Irán nukleáris programjában. Az amerikaiak azzal gyanúsítják Moszkvát, hogy tudósai jelentős szerepet játszottak abban, hogy Észak-Korea ilyen ugrásszerű fejlődést mutatott fel a nukleáris és rakétatechnológiában. Nemcsak Szaúd-Arábia és Egyiptom, de más arab államok is kacérkodnak az atomenergiával. A legelső arab atomreaktor az Egyesült Arab Emirátusokban indul be-  ezt a dél-koreaiak építették. Rajtuk kívül atomerőművet tervez Algéria, Tunézia, Jordánia és Szudán is. Mindez megnöveli a háborús kockázatot a Közel-Keleten, ahol a döntéshozók nem mindig határoznak az ésszerűség szabályai szerint.

A nukleáris fegyver bevetése egy ilyen sűrűn lakott és vallási, nemzetiségi ellentétek által megosztott területen olyan katasztrófát jelenthet, melynek hatását egyelőre fel sem tudjuk mérni. Ugyanakkor Oroszországnak a katonai technológia az egyetlen komoly exportcikke a nyersanyagokon kívül. Putyin pedig minden alkalmat megragad az államkassza feltöltésére. Mi van akkor, ha valamelyik arab állam az oroszoktól megszerzi az atombomba technológiáját? Oroszország ezzel növelheti nagyhatalmi presztízsét, amely erősen megkopott a Szovjetunió bukása óta. A Közel-Keleten viszont olyan új stratégiai helyzet alakulhat ki, mellyel Izraelnek mindenképp számolnia kell – hangsúlyozza annak a tanulmánynak a szerzője, amely Oroszország és egyes arab államok nukleáris kapcsolatairól szól.

Fotó: kísérleti atomrobbantás Nevadában 1952-ben / Flickr