A partvidék is, az amerikai-orosz viszony is felmelegedhet
Az Északi-sarki közlekedés, hajózás, áruszállítás kínálta gazdasági lehetőségek befagyni készültek az orosz-ukrán konfliktus miatt. De Amerika – a szankciók helyett és mellett- inkább maga is aktív szerepre készül a Sarkvidéki Tanácsban.
Eléri a 4 ezer mérföldet is a jégtől „megszabaduló” partvidék, mellyel párhuzamosan megindulhatnak a vízi áruszállítás, polgári és katonai célú hasznosítás – legfőképp kikötőépítés – projektjei – derült ki az amerikai nyugdíjas tábornoknak, a pillanatnyilag a sarkvidék amerikai különmegbízottjának nyilatkozatából. Robert Papp tengernagy érvelésének hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok deklarálja is: kész folytatni az együttműködést Oroszországgal a Sarkvidéki Tanácsban. Az amerikai különmegbízott főkatona az amerikai kongresszus alsóházának meghallgatásán fejtette ki az álláspontot, melynek az adott külön hangsúlyt, hogy a két nagyhatalom között az ukrán válság miatt a viszony megromlott, az amerikai szankciókba pedig látszólag „belefért” a sarkvidéki kapcsolatok „jegelése” is. De Robert Papp tengernagy ezt a helyzetet tisztázta az alsóházi meghallgatáson. A korábban a parti őrség parancsnokaként szolgáló (képünkön még ebben a minőségben szereplő) mostani különmegbízott kifejtette, hogy az oroszok az északi tengeri útvonal fejlesztésébe jelentős összeget fektetnek, amúgy ezzel nincs egyedül Moszkva: az Egyesült Államok a közlekedési folyosót legalább annyira kihasználandó gazdasági lehetőségnek tartja. Az Északi-sark a nemzetközi együttműködés „terepe”, a tábornok bejelentése pedig – Moszkvába és Skandináviába készül – éppen azt közvetíti, hogy a Sarkvidéki Tanácsban változatlanul aktív szerepet szán magának az USA. (Fotó:AFP)