A legrégebbi írás Dávid királyról
Még Izraelben is a mai napig komoly vitatéma a régészek körében, hogy Dávid király vajon létező történelmi személyiség volt-e? Kevés lelet maradt fenn a korából és az őt említő írások is mind több száz évvel az uralkodása után születtek. Azonban egy kiállításon megjelent kőlap teljesen új megvilágításba helyezheti a Dávid király körüli vitát.
„A klasszikus kor Asszíriától egészen Ibériáig” nevű, a New York Metropolitan Museumban tartott kiállítás főszereplője nem egy ragyogó lelet, ékszer vagy drágakő, hanem egy fekete kőlap, amely a legkorábbi bizonyíték arra, hogy Dávid Király valóban létezett.
„Nincs kétség afelől, hogy ez az egyik legfontosabb lelet, amit a Bibliával kapcsolatban találtak” –nyilatkozta a Times of Israelnek Eran Arie kurátor. A vizsgálat során kiderült, hogy a sírkő – vagy királyfelirat, ezt még nem tudták eldönteni – majdnem háromezer éves. A tárgy egy része sajnos elveszett, de a maradékon egy 13 soros szöveg olvasható.
Annyi biztos, hogy a szöveg egy bizonyos Hazael nevű arámi királyról beszél, aki azzal kérkedik, hogy hetven királyt győzött le és ölt meg. Ezek között pedig egy „Dávid házából/törzséből” származó uralkodó is van. A kőlapon lévő „bytdvd” felirat tisztán olvasható, amely a Biblia-kutatók szerint Dávid-házára utal. Természetesen ez valószínűleg túlzás, habár Hazael valóban sok királyt legyőzött, de a régészek szerint ezzel csak kérkedni akart az utókornak az arámi király.
Annak ellenére, hogy Dávid király egy ismert személyiség a Bibliában és a keresztény, valamint a zsidó vallásban, de nagyon kevés régészeti lelet maradt hátra abból az időszakból, vagy utal arra, hogy valós történelmi figura volt. A kutatók többsége elfogadja Dávid király létezését, de szerintük a Biblia „túlságosan felnagyítja a szerepét” és valójában sokkal kisebb területen uralkodott, például a mai Jeruzsálem sem tartozhatott a királysága fennhatósága alá. Ezért aztán nagy vitát gerjesztett az izraeli tudományos életben, amikor ebben az évben Eli Shukron veterán régész kijelentette: megtalálta a Dávid-király erődítményét, mégpedig Jeruzsálem alatt.
Az izraeli professzorok és kutatók nem értik, hogy a helyi sajtó miért nem foglalkozik a kőlappal. “Meglepő, hogy erről nagy a csend, pedig nem akármilyen leletről van szó. Olyan, mintha az elveszett Frigyládát találtuk volna meg, csak kicsiben” – magyarázta a Yeshiva University egyik régésze a Jerusalem Postnak.