Íme, ők a Magyar Nyelvőr Alapítvány díjazottjai

A Magyar Nyelvőr Díjat minden esztendőben olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választotta ki a Magyar Nyelvőr Alapítvány Kuratóriuma, a külhoni magyarok köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért.

Ezen kívül elismerő oklevéllel és szintén pénzdíjjal jutalmazzák a határon túli pedagógusokat, akik sokat dolgoztak a magyar közösség megmaradásán.

Keszi István, az Alapítvány alapítói jogainak kezelője a rendezvényen kiemelte: Rendkívül fontos, hogy elismerjék azok munkáját, akik áldozatos munkával küzdenek azért, hogy a határon túli diákok magyar nyelven tanulhassanak lakókörnyezetükben, hogy anyanyelvüket minél szélesebb körben szabadon használhassák.

Tuzson Bence kommunikációs államtitkár beszédében hangsúlyozta a magyar nyelv összetartó erejének szerepét, a kultúra és az anyanyelv jelentőségét a társadalomban.

A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.

Az idei díjazottak

Magyar Nyelvőr elismerő oklevélben és különdíjban részesült Majla Júlia határon túli magyar pedagógus, aki néhai férjével, Majla Sándorral házról házra járva 1989 szeptemberében megpróbálta megállítani a magyar tannyelvű iskola hanyatlását, gyerekeket toborozva a magyar óvodába, így őrizve és ápolva a magyar nyelvet. A Krónika, Szabadság és az Új Magyar Szó besztercei tudósítója volt. Ifjúkorában néprajzi táborokat szervezett, összegyűjtötte a Melles völgye hiedelemvilágának egy részét, ezzel is őrizve a helyi nyelvi emlékeket. Gyűjtéseiből a Kolozsváron megjelenő Művelődés, majd sokkal később az Erdélyi Riport is közöl írásokat.

Felnőttképző, oktatási szakértő. Szakmai kiadványokkal és akkreditált programokkal bővítette a „tanítók háza” programját.

Oktatói tevékenységéért, a magyar nyelv ápolásáért, a néprajzi kultúrkincs gyarapításáért Magyar Nyelvőr Elismerő Oklevélben és Különdíjban részesül.

Magyar Nyelvőr Díjban részesültek

​Szabómihály Gizella

Szabómihály Gizella óriási munkát végzett és végez a felvidéki magyarság körében a magyar kisebbségiek anyanyelvű ügyintézésének, nyelvi jogainak az érvényesítése terén. Munkássága nélkülözhetetlen a magyar – szlovák és szlovák – magyar szaknyelvi, közigazgatási fordítások módszertanának, a szaknyelvi terminológia kidolgozásának területén, az egyetemi szakfordítói képzésben és a közigazgatásbeli anyanyelvi jogokért való folyamatos küzdelemben. Számos felvidéki eseménynek (pl. az Implom József helyesírási verseny felvidéki fordulójának, nyitrai magyar szakos egyetemisták magyarországi képzésének) kiváló szervezője. Munkásságáért Magyar Nyelvőr Díjban részesül.

​Antalné Szabó Ágnes

1988 óta az ELTE, 1994 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának az oktatója, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék egyetemi docense, 2008 óta a Szakmódszertani Központ vezetője. Évtizedek óta meghívott előadója, szervezője a hazai és a külhoni tanártovábbképzéseknek. Az MTA Helyesírási Bizottságának a tagja. Igen jelentős a tankönyvírói munkássága, több mint 50 magyar nyelvi tankönyv, tanári segédkönyv szerzője vagy társszerzője. Igen fontos része munkájának a tehetséges fiatalok, a tudományos hallgatói műhelyek támogatása. A 20 éves Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny alapító főszervezője. A 15 éves Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport alapító pedagógiai vezetője, a 10 éves Anyanyelv-pedagógia folyóirat alapító főszerkesztője. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának az alapító elnöke, korábban az Eötvös József országos középiskolai szónokverseny alapító szervezője. Antalné Szabó Ágnesnek meghatározó mind az oktatói, mind a szakmai-tudományos és a szakmai közéleti, tudományszervezői tevékenysége.

Munkásságáért Magyar Nyelvőr Díjban részesül.

​Laczkó Krisztina

1994-től egyetemi adjunktusként, 2006-től egyetemi docensként dolgozik. Főbb kutatási területei: leíró grammatika, helyesírás, szaknyelvi helyesírások, funkcionális-kognitív pragmatika és szövegtan. Hosszú évek óta részt vesz az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának munkájában, tagja volt a helyesírási szabályzat 12. kiadását előkészítő bizottságának. Megírta Mártonfi Attilával az első magyar helyesírási kézikönyvet. Szerkesztője a Magyar Nyelvőr, az Anyanyelv-pedagógiai és a Névtani Értesítő című folyóiratoknak. 10 éven át szerkesztette a Magyar Orvosi Nyelv című lapot.

2009 óta az Eötvös Collegium magyar műhelyének a vezetője, emellett 2013-től az intézmény aligazgatója. Munkásságáért Magyar Nyelvőr Díjban részesül.