A Nílus nyugati partján, Luxornál bukkantak rá az oroszlánfejű Szahmet istennő szobraira a régészek – jelentette be a műemlékvédelmi minisztérium. Mégpedig a Memnón kolosszusok, II. Amenhotep fáraó 3400 éves két hatalmas ülőszobrának közelében. Itt volt egy időben az ősi Egyiptom fővárosa.
Szahmet nőtestű, vadtekintetű, oroszlánfejű istennő, Ré napisten lánya, ezért fejét hatalmas napkorong díszíti, kobrával. Ő volt az anyák oltalmazója, a háború, a gyűlölet és a halál úrnője.
Most felfedezett szobrai két méter magasak és fekete gránitból formázták őket. Némelyikük trónon ülve ábrázolja az istennőt, baljában az élet jelképével, míg mások állva és papiruszjogart tartva.
Az ásatás november elején indult és a hónap végéig tartott – mondta el az ásatásvezető, Hourig Sourouzian az AFP-nek. Azok a szobrok, amelyek a felszínhez közelebb feküdtek, viszonylag jó állapotban kerültek elő, szemben a mélyebben találtakkal. A szobrokat most előkészítik arra, hogy kiállíthassák őket.
A környéken 1998, a közös európai-egyiptomi csapat ásatásainak kezdete óta összesen 287 Szahmet-szobrot fedeztek fel. A félmilliós Luxor az ókori Théba a Középbirodalom és az Újbirodalom nagy része alatt Egyiptom fővárosa volt, az egyik legismertebb világörökségi helyszín fáraókori templomaival és sírjaival.