Ferenc pápa: sírtam, amikor bocsánatot kértem a rohingyáktól

A rohingya kifejezést tudatosan nem használta Mianmarban, nehogy ezzel nehezítse a rendezést. “Mindenki ismerte az ezzel kapcsolatos álláspontomat!”- hangsúlyozta Ferenc pápa, aki már Rómában, a Szent Péter téren is kiállt az üldözött muzulmán kisebbség mellett. Bangladesben a pápa az elüldözött rohingya kisebbség 16 vezetőjével találkozott. Ünnepélyesen bocsánatot kért tőlük azokért a szörnyű szenvedésekért, melyeket Mianmarban a hadsereg okozott nekik. Jelenleg 620 ezer rohingya menekült él Bangladesben és a pápai közvetítés célja az volt, hogy megkönnyítse hazatérésüket Mianmarba.

Ferenc pápa a sajtóértekezleten elmondta: szívesen ellátogatna Kínába, de egyelőre még nincs előkészületben ilyen út. A világ legnépesebb államában Mao Ce-tung elnök utasítására a katolikus egyháznak el kellett szakadnia Rómától. Ennek következtében ma két katolikus egyház működik Kínában: az egyik a hivatalos, melyet Peking ismer el és a másik, melyet Róma tart a Kínában élő katolikusok igazi képviselőjének. A vatikáni diplomácia évek óta munkálkodik a probléma megoldásán, de eredmény egyelőre nincs. Peking nem tűri el, hogy kínai vallási intézményeket külföldről irányítsanak. Kínában körülbelül 12 millió katolikus él, akik fele-fele arányban oszlanak meg a két egyház között. Ferenc pápa Kínán kívül Indiába is el kíván látogatni, hogy felkeresse az ottani keresztényeket. A katolikus egyházfő nem híve a hittérítésnek. Ferenc pápa hangsúlyozta: a katolikus egyháznak el kell fogadnia azt, hogy kisebbséget képez a legtöbb ázsiai országban. Ezért is nevezte fontos feladatnak a kisebbségek védelmét akkor is, amikor a kisebbség nem keresztény, hanem mondjuk muzulmán, mint a Mianmarban üldözött rohingyák.