Így jutottunk Baló Györgytől a magyar feltámadásig
Elég széles spektrumon mozogtak a köszönőbeszédek a Prima Primissima díjak hétvégi átadóján. Összességében ismét bebizonyosodott, hogy ez a legrangosabb ilyen jellegű eseményünk, bár Csányi azért nagyon hiányzott.
A Müpa kiváló helyszín, bár a tavalyi fotófalat valamiért nem tették a bejárathoz, pedig jó ötlet volt. A Nobel-díjak átadását sem veszik görcsösen komolyan, nem kell ettől félni.
Csányi szokásos fergeteges humorú beszéde nagyon hiányzott, a foci vébé sorsolására ment ki, amit megértek, buli lehet közelről látni, ahogy a rendező ország megint a legkönnyebb csoportba kerül. Kozma atya helyettesítette, aki nagyon szerethető ember, és megható megnyitót varázsolt, de nekem valahogy a gálákhoz hozzátartozik a magasztos gondolatokon túl valami plusz is.
Mindenesetre a díjazottak közül páran könnyfakasztó, páran tanulságos köszönőbeszédet tartottak. Baló arról beszélt, hogy a demokrácia feltétele a média szabadsága, a Hazajáró című műsor tehetséges rendezője pedig arról, mennyire fontos az összetartozás gondolata, s lesz még magyar feltámadás.
A határon túliak közül először lett Prima Primissima Kányádi Sándor. Verses köszönőbeszéde meghatotta a közönséget.
A műsor zárásaként a Győri balett előadását láthattuk, amit külön erre az eseményre koreografáltak. Amit meg is értek, hisz itt lenni önmagában élmény, áldja meg az isten, aki kitalálta, mondtam egyszer barátomnak.
A díjazottak nevét itt találja.
(Visited 1 times, 1 visits today)