Így néz ki egy lakás Észak-Koreában

De még így sem teljesen korrekt a dolog, mert igazából csak az elit tagjairól van szó. Figyelem, kapaszkodjanak jól: időutazás következik.

Szóval lehet, hogy nincs ingadozás nélküli áramellátás, lehet, hogy mi vigasztalanul retrónak találnánk a környezetet – de egy phenjani toronyház lakásában élni olyan kiváltság, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak. A szegénység Észak-Koreában elképesztő: becslések szerint a népesség 41 százaléka alultáplált és ezen az sem segít, hogy a statisztikák bővülő gazdaságról mesélnek.

Mindeközben a déli szomszédnál a polgárok 60 százaléka él társasházakban – szemben a 20 százaléknál is alacsonyabb aránnyal északon. A két ország közötti éles határvonalat 1945-ben húzták meg. Ma már ott tartunk, hogy dél-koreaiak tömegei vonulnak megszemlélni, hogyan is élnek fent, Északon az emberek.

Szöul futurisztikus, űrhajót formázó Dongdaemun Design Plazájában építészek berendezték egy észak-koreai otthon mását. A Pyongyang Sallim, vagyis phenjani élet elnevezésű kiállítás hatalmas siker.

“Azért döntöttünk úgy, hogy egy lakás mását mutatjuk meg, mert így a legkönnyebb megérteni, milyen is az élet északon” – mondja a Dezeen magazinnak Calvin Csua, az egyik kurátor. Aki már hétszer járt Phenjanban, úgyhogy tudja, miről beszél.

A fotókon látható lakás mindazonáltal korántsem tipikus. Csak a felsőbb társadalmi osztályokra jellemző – akik egyáltalán megengedhetik maguknak, hogy a fővárosban éljenek. A többiek még csak nem is utazhatnak szabadon. Vagy engedély kell ahhoz, hogy útra keljenek, vagy kenőpénz – írja a Mic magazin.

Az elit és a középosztály élete lassan, de fokozatosan javul Észak-Koreában. Annál is inkább, mert a kommunista államban a kapitalizmus néhány csírája már hajtani kezdett. 2011-ben, amikor a mostani vezető, Kim Dzsongun hatalomra került, vele együtt teret kapott a piacgazdaság néhány eleme is.

Jóllehet egy 2007-ben publikált tanulmány szerint a lakások egy része Észak-Koreában mindössze 10 négyzetméter körüli, már megjelentek az ennél jóval tágasabb apartmanok is. Bár az igazsághoz tartozik, hogy megbízható adatokhoz nehéz hozzájutni.

A szöuli kiállítás rendezői a 2011 utáni időszakra fókuszálnak. És bár csak 36 négyzetméter állt rendelkezésükre, azt állítják, hogy ma már ennél akár háromszor-ötször nagyobb is lehet egy lakás az észak-koreai fővárosban – 100-150 négyzetméteres. Ezeket vagy a kormány adja professzoroknak, tudósoknak, vagy olyan emberek vásárolják meg, akiknek már van némi tőkéjük – olvasható a kiállításon.

Nagy különbség viszont az, hogy Phenjanban egyáltalán nincs mindig víz és a 40 emeletes épületeket gyakran kell lépcsőn megmászni az áramszünetek miatt. Viszont éppen ezért sok a napelem. A lakások önellátásra rendezkednek be – nem környezettudatosságból, hanem kényszerből.

A modell-lakás bútorai mind Észak-Koreából érkeztek. Nyugati mércével mérve olcsók: a franciaágy 70 ezer, a mindennel felszerelt gardrób 162 ezer, a nappali kanapéja szintén 70 ezer, az ebédlő komplett berendezése ugyancsak 160 ezer forint körül van. Persze egy átlagos észak-koreainak így is az egekben jár mindez – ő ugyanis 2013-as adatok szerint évente 524 ezer forintnyi vont keres.

A Szöulban bemutatott lakás mindazonáltal nem tükrözi a phenjani átlagot, inkább azt mutatja, hogy mi az, amire az észak-koreai középosztály törekszik – olvashatjuk a kiállítás honlapján.

Forrás, fotó: Mic