Küldetésen fekete Afrikában – magyar idegsebészek műtenek Malawiban
Megérkeztek Malawiba, berendezkedtek a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központ (HTCC) házában és munkához is láttak a Magyar Afrika Társaság 17. orvosmissziójának tagjai. Küldetésükről, élményeikről a HTCC ottani munkatársa, Szeremley Csaba tudósítja naplószerű beszámolóiban a Globoport olvasóit.
A csapat vasárnap délután érkezett a Blantyre-i nemzetközi repülőtérre. Eléggé elcsigázottan, mivel bő 24 órája úton voltunk már. A reptéren várt minket Dr. Partick Mukvena, a helyi kórház idegsebésze – az ő osztályán dolgoznak a magyar orvosok. A segítségével minden gond nélkül átjutottak a határellenőrzésen is, és mint eddig minden alkalommal, most is mindenkinek minden csomagja megjött!
Körülbelül 30 fokos melegbe érkeztünk, ami igen jól esett a missziósoknak. A Jacarand Iskola buszával tettük meg a nagyjából 25 kilométeres utat a HTCC/AHU házba Blantyre városán keresztül. Egyik doktor sem járt még fekete Afrikában és nagyon élvezték az útközben látottakat. Otthon Maria, a házvezető várt minket ízletes vacsorával. Készített nekünk friss salátát, darált húst helyi paradicsomos szósszal, párolt rizst és párolt zöldségeket. Mindezek mellé még a szezonját kezdő, igazán finom helyi mangó is járt. Este kilenckor ágyba dőlt mindenki, volt mit bepótolni alvás terén.
Hétfő reggel aztán kipihenten és frissen ébredtünk. Finom reggeli után bementünk a Queen Elizabeth Kórházba, ahol Dr. Patrickkal volt megbeszélt találkozónk. Nemzeti ünnep volt, Anyák napja. A városban így meglehetősen egyszerű volt közlekedni és a kórházban is igen nyugodt volt a hangulat. A csapat bejárta az idegsebészeti osztályt és a másnapra kiírt betegeket is szemrevételezték. Megismerkedtek az osztályon dolgozó nővérek egy részével is és átadták az általuk hozott 10 doboz adományt, mely főként gyógyszerekből és gyógyászati eszközökből állt.
Délután egy órakor végzett a társaság a kórházban, ezután elmentünk ebédelni, majd a városban tettünk egy rövid kirándulást. Megnéztünk a St. Michaels presbitáriánus templomot, ami a legszebb a környéken, elmentünk a város főutcájára, két nagyobb piacra is, aztán pedig még egy kis vásárlásra is jutott idő. Este pedig grilleztünk és megkóstoltuk a híres helyi Malawi Gin-t is.
Kedden már műtétre is sor került. Két kis betegen segítettek orvosaink. Az első páciens egy 10 éves kislány volt, akinek a hátsó koponyagödri tumorát operálták. A tumor (az agytörzs mellett) már az agyvíz keringését is zavarta, ezért a tüneteit ez a két tényező határozta meg. Orvosaink azon izgultak, hogy a 7:30-as kezdés is késő lehet, persze Malawiban nem így működnek a dolgok. A kis beteg csak 8:30-ra érkezett, a részleges vérvizsgálat csak közvetlenül a műtét előtt történt, de a laboreredményei igazából irrelevánsak voltak – a kislánynak nem volt más esélye, mint a műtét. Az altatást a mi aneszteziológusunk végezte, a műtétet a két idegsebészünk hajtotta végre, tekintettel a kritikus helyzetekre a helyi műtősnő mellé is be kellett állni segíteni. A műtét sikeres volt, a kislány jól ébredt, szövődmények nélkül.
A második gyerek állapota annyira súlyos volt, hogy pár nappal az érkezésünk előtt egy átmeneti megoldást jelentő műtétet hajtottak végre rajta, hogy életben maradjon a magyar csapat érkezéséig. Most ezt a nagyméretű, vérző agydaganatot távolítottuk el. Jelenleg a kis beteg az intenzív osztályon van, nagy izgalommal várjuk, hogy meglátogassuk.
