A fejletlen országokban mintegy egymilliárd ember él nyomornegyedekben, és az ENSZ becslései szerint 2030-ra akár kétmilliárdra is nőhet a számuk – így látja Tove Larsen, a Svájci Szövetségi Víztudományi és Technológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
A kutató, aki a Budapesti Víz Világtalálkozó tudományos fórumán vett részt, kifejtette: a vízgazdálkodás szempontjából a nyomornegyedekben a legrosszabb a helyzet, mivel ott gyakran nincs vezetékes víz és elektromos áram, ráadásul nagyon szűk a hely. Tove Larsen intézete a helyzet kezelésére olcsó és higiénikus illemhelyek fejlesztésén dolgozik. Ezeket a tiszta illemhelyeket legfeljebb két család használhatná, és kézmosási lehetőséget is biztosítanának, tiszta vízzel – magyarázta. Hozzátette: a felhasznált vizet megtisztítják és újrahasznosítják. Emellett intézmények számára is fejlesztenek olcsó vécéket, ezeket iskolákban, vonatokon, zsúfolt nyomornegyedekben állítanák fel, és nyilvánvalóan rengetegen használnák, akik még a korábban említett, két család által igénybe vehető illemhelyeket sem engedhetnék meg maguknak – magyarázta az MTI-nek. Tove Larsen szerint Afrikától Ázsián át Latin-Amerikáig minden fejlődő országban szükség lehet ilyen olcsó, de tiszta illemhelyekre. A tervek szerint az illemhelyek működtetését az intézet magánvállalatoknak adná át, a cégek pedig profitért működtetnék őket. A használatért az emberek mobiltelefonnal fizethetnének, hiszen “ma már mindenkinek van mobiltelefonja” – mondta a kutató. Jelenleg a Svájci Szövetségi Víztudományi és Technológiai Intézet teszteli az illemhelyeket, és üzleti partnereket keres a projekthez.