Nagyon megváltozott a turizmus – interjú a lépéstartásról Guller Zoltánnal

– Új irányok a turizmusfejlesztésben címmel tartott előadást Kisvárdán, de Seszták Miklós fejlesztési miniszter is kiemelte, hogy a kormány teljesen másként kezdett el gondolkozni a turizmusfejlesztés terén. Mit jelent ez, mik az új irányok?

– Az új irányokat a külső és belső körülmények együttese nagyban meghatározza. A gazdasági válság évekkel ezelőtt véget ért, mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államokban, mind a világ keleti felén újra van az emberek jelentős részének megtakarítása, elköltendő pénze. Egyértelműen látszik, hogy mi, magyarok is több forrással rendelkezünk már, mint néhány évvel ezelőtt. Vagyis van külföldön és belföldön is fizetőképes kereslet a turisztikai költésekre. 2010-hez képest ma már kétszer annyi ember tervez valamilyen utazást Magyarországon. Ez az egyik legjelentősebb változás. A másik pedig az, hogy az internet, a digitalizáció a turizmusba is elért, és alapjaiban változtatta meg a szektor lehetőségeit. Vannak országok, mint Németország vagy az Egyesült Államok, ahol a foglalások 70-80%- a online módon történik. Ki gondolta volna azt tíz évvel ezelőtt, hogy egyesek sok pénzt fognak azért fizetni, hogy lakásban lakhassanak szálloda helyett, ki gondolta volna azt, hogy az emberek nem fognak törődni azzal, hogy milyen légitársasággal jönnek, hiszen a legfontosabb, hogy olcsón el tudjanak jönni? Megváltozott a világ. Azt gondoljuk sok szempontból, hogy nem mindig ismertük el ennek jelentőségét. Ha tíz évvel ezelőtt egy német turistának adott esetben nem a legfrissebb húsból készült pörköltet szolgáltuk fel, maximum annyi történt, hogy a családja és ő morcosan távozott. De most ezt a rossz élményt kirakják az internetre, és pillanatokon belül híre megy, ami az adott szolgáltatónak , a legrosszabb reklám. Ugyanilyen módon lesznek népszerűek is egyes helyek, hiszen akkor, ha valaki jó szolgáltatást nyújt, ezrekhez, tízezrekhez juthat el. Vannak programok, amelyek hatása gyorsan megjelenik a turizmusban. Világosan látszik például a FINA vizes VB például a budapesti szálláshelyek árnövekedésében éppúgy, mint a közösségi médiában tapasztalt visszajelzésekből, hiszen ma már pontosan tudható, hogy hány darab hashtag, hány poszt született Budapestről, vagy hányan lájkolták azt az ikonikus képet, amikor az Országház előtt az óriástoronyugró éppen a medencébe ugrik. A harmadik igencsak fontos változás, aminek a vizsgálata egyébként mindig is ott volt már korábban is az utazási döntések meghozatalakor, az pedig a biztonság felértékelődése. Sok, korábban népszerű világvárosból maradoznak el a turisták egy-egy terrortámadás miatt. Ma Magyarország biztonságos ország, ami elég világosan látszik az országba érkező turisták számának dinamikus növekedéséből. E szempontok összessége az, amelyek hatást gyakorolnak a turizmusra és ezekre figyelemmel kell alakítanunk a szektor hosszú távú stratégiáját is.

– Miként alakulnak a turisztikai számaink az utóbbi időben?
– 2010 óta folyamatosan növekszik mind a belföldi, mind a külföldi turisták száma. Nagyon jó az arány is, a turisták fele belföldi, fele külföldi. Összehasonlításképpen Németországban 80 %-ban belföldi turisták vannak, a romániai adatok is hasonlóak. Nálunk egészséges egyensúly van. A belföldi turizmus évek óta szinte kétszámjegyű növekedést mutat, vagyis látszik az, hogy mi, magyarok egyre nyitottabbak vagyunk arra, hogy Magyarországon belül utazzunk. Nyáron egy ehhez kapcsolódó kampányt indítottunk, amelynek legfontosabb célja az volt, hogy azokat is itthoni utazásra csábítsuk, akik egyébként nyitottak lennének belföldi utakra, csak nincsen ötletük vagy információjuk arról, hová érdemes ellátogatni, milyen addig számára rejtett kincset érdemes felfedezni. Kimutatható, mérhető látogatószám-növekedést tudott ez a kampány előidézni például a Balaton melletti Gömb-kilátó esetében, de a Google keresések oldaláról is látható, hogy például a Balaton-felvidéki Hegyestűre indított Google-keresések száma megháromszorozódott a kampány hatására.

– Mennyire változtak az igények, mennyire mennek egyre jobb szállodákba az emberek, illetve mi a helyzet a falusi turizmussal?
– Nagyon megváltoztunk. Arra törekszünk valamennyien, hogy a legrövidebb időn belül, a lehető legkevesebb erőfeszítéssel, a lehető legtöbb élményt gyűjtsük. Felgyorsult a világ, a turizmusnak is fel kell gyorsulnia ilyen szempontból, el kell fogadni, hogy a turista igénye az, hogy minél több attrakciót tudjon megnézni egy napon belül, ezért nem maradnak ott, csak fél órát, egy órát, aztán mennek tovább. Másrészről van egy érdekes tendencia a világban, ami előbb-utóbb mindenhol fogja éreztetni a hatását. Egyre inkább szeretünk autentikusan élni. Szeretünk úgy elmenni egy városba, egy faluba, hogy úgy éljünk ott, mint a helyiek. Ez nagyon nagy divat lett. Budapesten a vendégéjszakák 25%-át lakásokban töltik a turisták. Nagyon nagy szám, kettőmillió vendégéjszaka van ilyen szálláshelyeken, mert főleg a fiatalok nem akarnak szállodákba menni, hanem lakásban időznek inkább, helyi boltban szeretnének vásárolni és így tovább. Azt gondolom, komoly lehetőség előtt áll ilyen szempontból a falusi szálláshelyek egésze, hiszen egyre nagyobb divattá fog válni, hogy úgy éljek, mint a helyi, amikor turista vagyok, akkor is. Ráadásul az új generáció tagjai inkább élni, menni, élményt szerezni akarnak, nem pedig saját kocsit vagy saját lakást. A világban egyre inkább az a látható tendencia, hogy jelentős számú, fizetőképesnek nevezhető turista jön akár Magyarországra is, olyanok, akik új kihívásra vágynak, szeretnek elmenni az erdőbe, tüzet rakni, mindenképpen meg akarják kóstolni Marika néni sajtját.

A teljes interjút a FrissMédia oldalon olvashatják.