Szubszaharai Afrika gazdasága a XXI. században – könyvbemutató

A kapcsolatok szorosak voltak a rendszerváltás előtt, rengeteg magyar dolgozott kint és afrikai diákok ezrei tanultak Magyarországon. Most újra “felfedezzük” a régiót, ahol sorra nyílnak a nagykövetségeink és az utóbbi években a magas szintű látogatások is egyre gyakoribbak. A korábban nálunk tanult nemzedék több tagja komoly pozíciókba került hazájában, így nem ritka hogy a vendéglátó miniszterek beszélnek magyarul.

A könyvbemutató nyitó előadását Búr Gábornak, az ELTE tanszékvezetőjének a köszöntője után Bayer József, az MTA rendes tagja,az MTA Afrikai Albizottságának elnöke tartotta. Kiemelte, hogy a régió országai nem egységesek, fejlettségük, gazdasági, politikai berendezkedésük sokszínű. A kontinensen az országok határait sok esetben vonalzóval húzták meg, ami szintén komoly konfliktusforrás.

A legfőbb bevételi forrás jellemzően a nyersanyag, az ebből származó bevétel sok esetben csak az elitet juttatja jelentős jövedelemhez, esetleg presztízs-beruházásokat eredményez. A terület legnagyobb befektetője és gazdasági partnere Kína.

A könyv szerzői is jelen voltak az eseményen és röviden bemutatták tanulmányaikat.

Pásztor Szabolcs

Így Pásztor Szabolcs a demográfiai trendekről, Orosz Ágnes a multinacionális vállalatok szerepéről beszélt a térségben.

A kötet egyik szerkesztője Biedermann Zsuzsanna a nyersanyagban gazdag országok kihívásairól írt.

A másik szerkesztő, Kiss Judit a többi közt Afrika jövőjét – a jövő Afrikáját mutatja be.

Tarrósy István, aki a bemutatóra nem tudott eljönni, a magyar-afrikai kapcsolatokat elemezte.