Homlokegyenest ellenkező – európai-afrikai migráns-csúcs Párizsban
Afrikában kell megállítani a migránsáradatot, de hogyan? Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban.
Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU “külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke, valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migránsáradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről. Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!
Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hotspotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába, hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. “Abszurd és értelmetlen!” – mondta egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. “Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!” – mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt. Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migránsválságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik. Az EU-nak nagyszabású segélyprogramot kell nyújtania.
Nem kell új Marshall-segély Afrikának! – közölte Federica Mogherini. Az EU “külügyminisztere” elmondta, hogy Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segélypénzek nagy részét, miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.
Senkinek sincs varázspálcája – hangsúlyozta Itália miniszterelnöke. Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Itália megtelt. Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekültáradat.
Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a migránsok emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedékkérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit visszatoloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába.
Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van. A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan, hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket. Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna, mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migránsáradat megállítására. Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az Unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekében nemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni…
Fotó: nyugat-afrikai migránsok árulnak esernyőket egy torinói buszmegállóban / Flickr