Egyetem egymilliárd dollárból egy zsarnok tiszteletére
Ennyit költenének egy új egyetem létrehozására Zimbabwéban, hogy tisztelegjenek a 93 éves Robert Mugabe előtt, aki elnöksége alatt gyakorlatilag romba döntötte az afrikai kontinens egyik legígéretesebb országát.
A zimbabwei főrvárostól, Hararétól 35 km-re, Mazowéban épülne fel az ország legújabb egyeteme. Az épületekre 800 millió dollárt szán a kormány. A többi 200 milliót pedig az egyetem alapítványainak, kutatásainak és innovációs tevékenységeinek támogatására fordítanák. Az új intézményt természetesen az elnökről, Robert Mugabéról fogják elnevezni. Azt viszont senki sem tudja, hogy a szuperegyetem létrehozására honnan lesz majd pénz – erről ugyanis senki sem volt hajlandó beszélni.
Még Jonathan Moyo oktatási miniszter sem tett említést a finanszírozásról, pedig személyesen ő felelne a gigaprojekt létrehozásáért. Azt viszont elmondta, hogy az új egyetemmel tisztelegnének a 93 éves elnök “példaszerű vezetői képességei” és “az oktatási iránti elkötelezetsége” előtt.
Robert Mugabe elnök 1980 óta vezeti Zimbabwét, amelyet egykoron Rodéziának hívtak. Végzettségét tekintve történelemtanár. A többi között Oxfordban és a Londoni Egyetemen is tanult, összesen hét diplomát szerzett. Fiatalkorában pedig számos egyetemen adott elő tanárként. Hatalomra kerülésekor rengeteget tett azért, hogy országa oktatási rendszere az egyik legjobb legyen Afrikában. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a lakosság 90 százaléka tud írni-olvasni, ez messze a legmagasabb arány egész Afrikában.
Ugyanakor Mugabénak 37 év alatt sikerült elérnie azt is, hogy világviszonylatban is Zimbabwéban legyen az egyik legnagyobb a munkanélküliek aránya. Az 1990-es és 2000-es években meghirdetett gazdasági reformjai, majd földosztásai teljesen tönkretették az ország legjövedelmezőbb szektorát, a mezőgazdaságot. Zimbabwét nagyon sokáig “Afrika éléskamrájaként” tartották számon. Itt volt messze a legfejlettebb a mezőgazdaság. A reformok lényege viszont az volt, hogy a feketék kezébe adták a földeket, a fehéreket pedig szinte mind elüldözték a birtokaikról, gyakran brutális erőszak alkalmazásával. A fehérek távozásával a szakértelem is távozott az országból.
Zimbabwét azonban nemcsak Mugabe gazdasági reformjai, hanem politikai eszméje is sanyargatja. Egy olyan látszatdemokráciát tart fenn, ahol az ellenzéknek esélye sincs érvényesülni. Azokat pedig kegyetlenül eltiporja, akik veszélyt jelenthetnek rá. Hatalmához foggal-körömmel rakaszkodik az elnök, aki idős kora miatt már lábra állni is alig tud. Zsarnoki magatartása, diktatorikus irányelvei miatt a nyugati világba nem teheti be a lábát. Az elcsalt választások és az ellenzék szisztematikus megfélelmlítése miatt pedig nemzetközi szankciók is érvényben vannak Zimbabwével szemben, és ezek az ország gazdasági teljesítményére is jelentősen kihatnak.
A 2000-es évek óta Zimbabwe gazdasági teljesítménye több mint a felére csökkent, a munkanélküliek aránya pedig eléri a 95 százalékot. A lakosság 72.3 százaléka a létminimum alatt él. Az országnak ráadásul nemzeti valutája sincsen, ezért az amerikai dollárt kellett bevezetni, miután a 2009-es hiperinfláció miatt korábbi fizetőeszköze teljesen elveszítette az értékét.