Medvegyev: az Oroszország elleni szankciók kereskedelmi háborút jelentenek

Trump ugyan kijelentette, hogy nem ért egyet a szankciókkal, de nem vétózta meg őket, mert tudta, hogy reménytelen. A kongresszus ugyanis kétharmados többséggel felülírhatja az elnöki vétót. Trump a választási kampányban a Moszkvához fűződő viszony javítását ígérte. Oroszországban a szankciók eltörlését várták tőle. Csakhogy az elnökválasztás vesztese, Hillary Clinton az oroszok törvénytelen beavatkozását vélte a veresége egyik fő okának. A washingtoni hírszerzés megerősítette Hillary Clinton állítását, a kongresszus ezért szavazta meg a szankciókat elsöprő többséggel.

Közben Mike Pence alelnök a Baltikumban és Grúziában erősítette az amerikai befolyást, katonai támogatást ígérve egy esetleges orosz akcióval szemben. Mindebből Washington és Moszkva tartós szembenállására lehet következtetni. Ez kínosan érinti az Európai Uniót is, mely intenzív gazdasági kapcsolatban áll Oroszországgal. Különösen kényelmetlen azoknak az uniós államoknak, amelyek – mint Magyarország – egyszerre kívántak jó viszonyt ápolni Washingtonnal és Moszkvával.

Azok az uniós államok, mint például Lengyelország vagy Románia, melyek egyértelműen Amerika mellett kötelezték el magukat, megerősítve érezhetik korábbi diplomáciájukat. Varsóban  Trump elnök amerikai gázt ajánlott Lengyelországnak az orosz helyett. Varsó kapva kapott az alkalmon. Más államok viszont az EU-ban, mint például Németország, Ausztria vagy Magyarország az orosz gázra alapozzák energiabiztonságukat. Ezért hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, hogy az amerikai szankciók Oroszország ellen kockára teszik az EU energiabiztonságát.

Fotó: Pixabay