Összevesznek-e az amerikaiak és az európaiak Oroszország miatt?
A washingtoni kongresszus újabb szankciókat szavazott meg Moszkva ellen amiatt, hogy az oroszok megpróbáltak beavatkozni a választási kampányba 2016-ban.
Hillary Clinton egyenesen ezzel magyarázta a választások elvesztését. Donald Trump a kampánya során még azt ígérte: búcsút vesznek az Oroszország elleni szankcióktól, melyeket amiatt vezettek be, hogy Moszkva annektálta a Krím-félszigetet. Trump ígéretéből semmi sem lett, hacsak az nem, hogy az elnök környezetét is vizsgálják Washingtonban: milyen kapcsolatban is álltak az oroszokkal a választási kampány idején?! Trump valószínűleg most sem helyesli a szankciókat, de kénytelen elfogadni azokat, hiszen nem mehet szembe a kongresszussal, melynek mindkét házában saját pártja, a republikánus van többségben.
Csakhogy az új szankciók hátrányosak a németekre és az egész EU-ra nézve, hiszen a gazdasági kapcsolatok Európában sokkal intenzívebbek, mint az USA és Oroszország között. Ezért Németország kereskedelmi minisztere elítélte az amerikai szigorítást. Amikor azt kérdezték tőle: lesz-e ebből kereskedelmi háború az EU és az USA között, akkor csak annyit mondott, hogy ez mindkét fél számára nagyon rossz lenne. Párizsban és Rómában sem örülnek az új amerikai szankcióknak, főként azért nem, mert velük előtte nem konzultált senki. Jean Claude Juncker, a brüsszeli Bizottság elnöke így összegezte az európai véleményeket az Oroszország elleni új amerikai szankciókkal kapcsolatban: az, hogy Amerika az első, az nem jelentheti azt, hogy Európa az utolsó!