Hebron a világörökség része – felháborodás Izraelben
Az UNESCO a világörökség részének nyilvánította Hebron városát, mely a bibliai idők óta lakott és nagy tiszteletben áll mind a zsidók, mind a keresztények, mind pedig a muzulmánok között.
Itt van ugyanis eltemetve az emberiség ősapja, Ábrahám, fia, Izsák és unokája, Jákob valamint a három feleség. A zsidók ezt a helyet a pátriárkák sírjának nevezik, a muzulmánok mecsetet emeltek itt, mely Ibrahim (Ábrahám) nevét viseli.
Itt történt 1994-ben, hogy egy zsidó orvos fegyverrel támadt a mecsetben a muzulmánokra, akik közül 29-et megölt. Azóta a két közösség viszonya rendkívül feszült. Hebron a palesztin területen fekszik, a város lakosságának a többsége muzulmán. Kis vallásos zsidó közösség él itt, melynek fennmaradását az izraeli hadsereg szavatolja. Izrael mindig emlékeztet arra, hogy amikor még nem volt meg a zsidó állam, akkor Hebronban 67 zsidót megöltek 1929-ben. Akkor az egész zsidó közösség menekülésre kényszerült. Hebron 30 kilométerre van Jeruzsálemtől délre és palesztin igazgatás alatt áll. A palesztinok ezért örömmel fogadták az UNESCO döntését. Izrael a maga részéről mindent megtett azért, hogy megakadályozza a határozatot.
Netanjahu miniszterelnök egyenesen őrültségnek nevezte az UNESCO döntését. Utalt a bibliai örökségre és arra, hogy Izrael hadserege garantálja a vallásszabadságot Hebronban. Az izraeli kormány már májusban úgy döntött, hogy egymillió dollárral csökkenti hozzájárulását az ENSZ költségvetéshez. Trump amerikai elnök közel-keleti útján Izraelben is járt és maximális támogatásáról biztosította Izraelt. Az amerikai elnök egyik célja az, hogy Jeruzsálemet ismerje el Izrael fővárosának. Ez sok muzulmán érzékenységét sértené, hiszen Jeruzsálem Hebronhoz hasonlóan mindhárom vallás szent városa.
2 hozzászólás ehhez a cikkhez
gzeevi
Egy rövid cikkben nehéz minden részletet pontosan leírni – de azért a fentiben túl sok az elnagyolt, vagy éppen a lényeget kihagyó megfogalmazás.
Az UNESCO NEM egyszerűen a világörökség részének nyilvánította Hebron városát, hanem “a palesztin világörökség” részének.
Ábrahám NEM “az emberiség ősapja”, csak a héber és az arab etnikumoké.
A Biblia szerint Ábrahám 400 ezüst sékelért vette meg a barlangot magának és családjának, ott van eltemetve ő, felesége, Sára, fia Izsák, annak felesége Rebeka, azok fia, Jákob, és annak egyik felesége, Lea. Ezek NEM tiszteltek az iszlámban, csak a zsidóban – leszámítva magát Ábrahámot.
Hebron városát Júda törzse alapította, annak volt királya először Dávid, aki később az egész nép királya lett.
A sírok fölé Heródes király emelte azt a nagy épületet (i.e. néhány évvel), amely máig is ott áll.
A mohamedánok az arab hódítás után (i.u.637-ben) építettek az épület sarkára egy minaretet is, és ettől kezdve azt mecsetté nyilvánították . A zsidóknak ettől kezdve csak 7 lépcsőfokot engedtek lemenni a bejárat után, a sírokig nem mehettek le.
A hebroni zsidónegyed Dávid városa óta folyamatosan a zsiók által lakott volt az évezredeken át, egészen 1929-ig. A két közösség viszonya NEM azóta rendkívül feszült, hiszen a muzulmánok több pogromot is intéztek a zsidó lakosság ellen, pl. 1517-ben, 1834-ben – de ezeket a muszlim uralkodók nem kezelték. Azonban 1929-ben, miután az arabok 67 zsidót lemészároltak, a brit hatóságok “az ő védelmükben” katonai erőszakkal kiüríttették a zsidónegyedet, az rommá vált. ‘1967-ben Izrael visszafoglalta a területet, és az egykori lakók, ill. leszármazottjaik visszaköltözhettek jogos, a telekkönyvekben bejegyzett tulajdonukba, helyrehozhatták a romokat – és ott lakhatnak, ha akarnak. Ez egy kis enklávé a nagy arab város szívében.
A Pátriárkák Sírja imaidejét ezentúl megosztották a zsidók és mohamedánok között, napokra, órákra. Egy ilyen megosztott idő miatt támadt összetűzés Goldstein doktor és az arab imádkozók között, aminek a vége az lett, hogy az orvos, akinek fegyvere volt, 29 arabot megölt, őt pedig meglincselték. Máig sem tudjuk pontosan, mi, miért és hogy történt, mert nem akadt szavahihető szemtanú. (Az ismeretes, hogy orvosnak előzőleg több arab paciense is volt, akik hozzá jártak kezelésre. Nem tudjuk, mennyire volt fanatikus, és ölni képes).
Ha egyszerűen “a világörökség részének” nyilvánították volna Hebront, valószínűleg minden fél örült volna ennek. De a Pátriárkák Sírja, mint “a palesztin világörökség része” (mégcsak nem is az iszlám világörökség része) – egyebesen nevetséges. De – érthető, ha megnézzük a bizottságban szavazó államok listáját: 3 ellenezte, 6 tartózkodott, 12 mellette szavazott – köztük Zimbabwe, Burkina Faso, Tanzánia, Libanon, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kuvait, stb. Ennyi elég is….
Steve A
Vigyázat, Gzeevi hozzászólása nélkül azért jól mellészalad az olvasó!