Száheli haderő felállítása érdekében utazik Maliba a francia elnök
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap utazik Maliba, ahol összeülnek a Szahel-övezet országainak vezetői, hogy tárgyaljanak egy közös, ütőképes hadsereg felállításáról, amely hatékonyan venné fel a harcot a térségben működő dzsihadista szervezetek ellen. A haderőnek a franciák örülnének a legjobban, mivel 2013 óta komoly erőket összpontosítottak a térségben és ezek fenntartása sok pénzbe kerül.
A Szahel-övezet továbbra is hemzseg a különböző radikális iszlamista terrorszervezetektől, amelyek jelentősen hozzájárulnak a térség instabilitásához, biztonsági helyzetének romlásához. A helyi konfliktusok pedig nemcsak a térségre nézve kozkázatosak, hanem a francia elnök álláspontja szerint Európa biztonságát is súlyosan fennyegetik. A Szahel-övezet országainak sivatagos határai ugyanis könnyen átjárhatók, nehezen ellenőrizhetők, ezt pedig nemcsak a helyi terrorszervezetek használják ki, hanem az egyre nagyobb problémát jelentő bűnszervezetek, köztük az embercsempészek is. A sivatagos terület az egyik legforgalmasabb csempészútvonalnak számít Afrikában. Az Európába tartó kábítószer-szállítmányok döntő többsége is itt halad át, de rengeteg migráns útja is erre vezet Európa felé.
A térség stabilitásának megteremtéséhez tehát kulcsfontosságú, hogy az itt fekvő országok közösen lépjenek fel a terroristák és a bűnözők ellen. Ennek pedig egy módja van: ha közös haderőt állítanak fel. Emmanuel Macron francia elnök is ezt szeretné, mivel a térségben állomásozó francia katonák már így is túl vannak terhelve, állomásoztatásuk pedig sok pénzbe kerül a kormánynak. A francia diplomácia azonban jelezte, hogy katonáik addig maradnak, amíg a térség biztonságossá nem válik, de ezt már a helyieknek kell megoldaniuk.
Az Európai Unió egyébként közölte, hogy a száheli G5-ök közös haderejének felállítását anyagilag is támogatná, mégpedig 57,2 millió dollárral. A francia elnök azonban azért is lobbizik, hogy a németek, a belgák, a hollandok és nem utolsósorban az amerikaiak plusz pénzzel járuljanak hozzá a haderő létrehozásához. Már csak azért is, mert a csádi elnök nemrég jelezte, hogy képtelenek anyagilag párhuzamosan több katonai misszióban részt venni. Csád ugyanis több ezer katonát adott az Észak-Maliban tevékenykedő ENSZ békefenntartó misszióba. A csádiak emellett aktív részt vállaltak a nigériai Boko Haram terrorszervezet elleni küzdelemben is. Idriss Deby csádi elnök azonban elmondta, hogy számukra ez már sok, nem tudnak mindenhol ott lenni, ezért dönteniük kell, hogy végül melyik misszióban vállalnak majd aktív szerepet. A csádiakra hatalmas szüksége lenne a száheli haderőnek, mivel a csádi hadsereg a legjobb a térségben, katonái a sivatagi hadviselés mesterei, emellett az egyik legjobb felszereléssel és komoly harctéri tapasztalatokkal is rendelkezik.