A krónikus szárazság, az elsivatagosodás, a kártevők és a rossz vetőmagok összessége Niger számára egyet jelent a tömegeket érintő éhínséggel. A mostanában nyilvánosságra került tanulmányában James Litzinger mezőgazdasági szakember hosszabb időszakot elemezve fogalmazta meg, hogy a klímaváltozás a nyugat-afrikai térségben 1970 óta felgyorsult. Nigerben a talajerózió, a kimerülő legelők, a folyamatosan csökkenő ivóvízkészletek, a növénytakaró, a biológiai sokféleség veszteségei a lakosságot nagyon komoly veszélynek teszik ki. Már elfogytak a maradék készletek, például a Maradi nevű régióból a lakosság 70 százaléka más országokba kényszerült elvándorolni, az otthon maradt rokonok pedig csak az esetlegesen hazautalt pénzekből képesek fenntartani magukat. Több nemzetközi szervezet tesz lépéseket a térség lakóinak megmentéséért, a Katolikus Relief Services (CRS) például újabban egy madagaszkári szárazság-barát kertészeti modellt vitt át Nigerbe. A módszer lényege, hogy egy fából készült szerkezetet bélelnek ki műanyaggal, illetve töltenek fel homokkal, hamuval és trágyával. Ezekben az alkalmatosságokban megmarad az öntözővíz, nedves mikroklíma keletkezik, amelyből egyúttal kiszűrik a szennyeződéseket. A lényeg, hogy ehető növényeket lehet termeszteni, akár évente háromszor is be lehet takarítani a répát, a káposztát, a salátát.
Elmés receptek éhínség ellen
Háromszor is „arathatnak” a konténerszerű zöldséges farmokon az éhezésre kárhoztatott nigeriek. Furcsa módon a módszert egy másik szegény afrikai országban, Madagaszkáron dolgozták ki.
(Visited 1 times, 1 visits today)