Sztárkonyha, avagy így főznek ők – András Ferenc
Erdélyi Eszkimó Péter hazai hírességeknél kíváncsiskodott, hogy megtudja: hogyan főznek ők és receptet sem átallott kérni tőlük, hogy mi is kipróbálhassuk, milyen étkek sülnek-főnek egyes sztárkonyhákon. Most András Ferenc filmrendezőt kereste fel, akire a népi konyha hatott a leginkább.
András Ferenc Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, producer, aki nem kevesebb, mint harmincnégy filmet forgatott. A legismertebb mozija talán a Veri az ördög a feleségét, de nekem a Cserhalmi György nevével fémjelzett Dögkeselyűje tetszett a leginkább. Szóval a magyar közönség rendezőként ismeri és tiszteli, de kevesen tudják, hogy kitűnő szakács!
Ferike még szinte gyermek volt, amikor nagymamája kezébe adta a főzőkanalat. Ennek az volt az egyszerű magyarázata, hogy a korosodó asszony akkoriban sokat betegeskedett.
– „Távvezérlésű” módszerrel a szobából magyarázva, kint a konyhában én fejeztem be az ebéd elkészítését. Tizenkét éves koromban már tésztát gyúrtam, süteményt sütöttem – mosolyog régi emlékein a mindig derűs rendező.
Először a dunántúli, a Balaton-felvidéki igen sokrétű, színes konyhával ismerkedett meg. Még ma is a szájában érzi a sümegi lepények, rétesek csodálatos ízét.
– Veri az ördög a feleségét című filmem tulajdonképpen „Hommage a nagymamámnak”, hiszen a filmben készített ételek, – főleg a felejthetetlen rétesek – mind gyermekkorom emlékei. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a filmbeli rétesjelenetet csak a hatodik nekifutásra sikerült felvenni, mire az igazi lett – avat be a kulisszatitkokba András.
Mint később kiderült, éppen a rétesnek volt a legnagyobb sikere. Miközben a Veri az ördög a feleségét világot járt, Párizstól Tokióig mindenhol azután érdeklődtek, hogy valóban olyan finom-e ez a sütemény, mint amilyen jóízűen falják a filmben? A londoni Heathrow repülőtéren a milliónyi utas közül még a határőr is felismerte András Ferencet és a Sunday Times cikkére hivatkozva szintén a rétes ízére volt kíváncsi, rendezőnk nem kis meglepetésére.
– A gyermekkori élményeken túl a második sugallatot a konyhaművészet elsajátításához akkor kaptam, amikor már felnőtt fejjel Erdélyben jártam. Az ottani ízek, sőt az utolérhetetlenül pikáns és harmonikus ízkompozíciók szerelmese lettem. Így nem csoda, hogy fő specialitásom
az erdélyi gránátpaszuly csülökkel és fejessalátával.
Ez igen laktató, de ugyanakkor a benne lévő sok fűszertől könnyen emészthető egytálétel – kezdi a szokatlanul összetett és ezért különleges étel részletezését a nagyhírű filmes.
Hozzávalók: Két közepes, kicsontozott, kockára vágott nyers csülök, fél kiló gránátpaszuly (nagy szemű bab), 20 dkg egész apróra vágott sóska. Továbbá két csomag, szintén apróra vágott kapor, egy kiskanál csombor egy-egy mokkáskanál rozmaring, kakukkfű, majoránna, szurokfű, egész bors, törött bors, 5-6 szál tárkony és ugyanennyi lestyán, 4 babérlevél, egy kiskanál enyhén csípős pirospaprika, egy pici erős paprika, 4 dl tejföl, egy evőkanál citromlé, 4 fejessaláta, só ízlés szerint.
– A babot babérlevéllel együtt a kuktában fölteszem főni és annyi vizet öntök rá, hogy éppen ellepje. A kuktát lezárom és tíz percig főzöm, ekkor kinyitom, majd egyszerre beleteszem a kockára vágott csülköt és – a saláta, tejföl, citrom kivételével – minden egyéb belevalót. Annyi vizet öntök rá, mintha levesnek készíteném. Újból lefedem, majd húsz perc főzés után a leveleire szétszedett salátát teszem bele és még további tíz perig forralom. Amikor minden kész és puha, lassú forrás közben belecsorgatom a finomra elkevert tejfölt. Majd a lángot elzárom, és amikor abbahagyja a forrást, az ételt a citromlével összekeverem és így forrón tálalom. A siker elkerülhetetlen – nyel nagyot András Ferenc filmrendező.
Tipp:
Tehát forrón kell tálalni, mert egyrészt tejfölös étel és hidegen nem finom, másrészt a saláta összeugrik a hidegtől és nem lesz gusztusos.