Egy övezet, egy út – a kínaiakkal közösen keressük a helyünket az új Selyemúton

A múlt heti, nagyszabású pekingi Belt and Road fórum után most a feladat a kapcsolatok új szintre hozása – ezzel indította a budapesti konferenciát  Hou Yongzhi, a kínai államtanács fejlesztő-kutató központjának igazgatója. Magyarország az elsők között csatlakozott Európából a 2013-ban meghirdetett új kínai kezdeményezéshez – emelte ki, hozzátéve, hogy a két ország kapcsolatai most a legjobbak a történelemben. Szerinte Kína és Európa együttműködésével mindenki nyerhet, ez egy igazi win-win helyzet. Az együttműködés ugyanis megsokszorozza a lehetőségeket, Kína és Európa kiegészíthetik egymást.

A kooperáció fő területe az internet, a befektetések, a pénzügyek és a technológia lehetnek, a tudás növelése mellett fontos szerepet játszhatnak az infrastrukturális befektetések, főként a szállítórendszerek korszerűsítése. A fejlett országoknak szerinte segíteniük kell a kevésbé fejletteket az infrastruktúra építésében, az urbanizációs gondok megoldásában, Kínát is a környezeti károk mérséklésében. Mindenki mindenkivel kapcsolatban áll, a kérdés az, hogyan tehetjük stabillá a gazdaságot, hogyan javíthatjuk a környetzetet a globális faluban – fogalmazott a kínai szakember. A cél az, hogy az egész világ részesedjen a gazdasági növekedésből. A kínaiak hatalmas pénzügyi tartalékaik és infrastruktúra-fejlesztő kapacitásuk révén össze tudják kötni országukat Belső-Ázsiával, Afrikával és Európával. Remélhetőleg Latin-Amerika és a Karibi térség szintén partner lesz az Új Selyemútban, bárki, akit érdekel a kezdeményezés, csatlakozhat – mondta.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy ők is keresik, milyen lehetőségeket kínál az Egy út, egy övezet. A gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzésében kiemelt szerepet kap majd az infrastrukturális együttműködés, így például a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése, annak finanszírozása – mondta.

A kétoldalú kereskedelmi együttműködés mellett a pénzügyek területén is bővíteni kívánják a kooperációt. A kínai cégek jelentősen szeretnék növelni a befektetéseiket a kelet-közép-európai térségben és a magyar cégek számára is kitűnő lehetőségeket jelentenek a kínai beruházások – fogalmazott. És beszélt arról is, hogy a kínai deviza használata direkt fizetési eszközként a kereskedelmi elszámolásokban jelentős távlatokat nyithat meg. Kína kötvénypiaca a harmadik legnagyobb a világon, állampapír-piaca pedig a hetedik legjelentősebb.

A fórumot szervező PAGEO Alapítvány kuratóriumának elnöke, Csizmadia Norbert elmondta: a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet bekerült a Kínai Társadalomtudományi Akadémia által összefogott közép-kelet-európai kutatóintézetekből álló 16+1 Think Tank Hálózatba. De elismerést kaptak az EUOBOR-tól is a kínai-európai gazdasági kapcsolatok érdekében végzett kutatói munkájukért is: az Euro-Sino Economic Research Award díjat.

A Globoport kérdésére, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezében milyen szerepet kíván játszani Magyarország és benne a PAGEO, Csizmadia Norbert azt válaszolta: a 21. században az egész Selymút kezdeményezés rendkívül fontos szerepet tölt be. “Közép-Kelet-Európa számára különösen fontos, a térség pont a csatlakozópont Európa és Ázsia között. Magyarország, azt gondolom, kulcsország lesz az elkövetkezendő időszakban a fejlesztésekben. És ez nem véletlen: a keleti nyitás politikájából is adódik, hogy az együttműködés el tudott indulni és működőképes. A PAGEO itt egy kutatóintézeti szerepet tölt be – nagyon fontosak nemcsak az infrastrukturális és gazdasági fejlesztések, hanem az intézeti együttműködések, a tudományos háttér kooperációja. A geopolitikai alapítvány fontos célja, hogy ezt a híd szerepet töltse be a régió és Ázsia között.”