Iránban győzött a mérsékelt elnök – Hasszán Rohani még négy évig folytathatja
A még nem végleges adatok szerint 58%-os többséget szerzett a választások első fordulójában Rohani elnök. Ellenfele, a konzervativ Ebrahim Raiszi még nem nyilatkozott.
A mérsékelt elnök nyitást szorgalmaz a világ felé. Enyhíteni akar a szigorú szabályokon, melyek korlátozzák a hétköznapi életet Iránban. Az 1979-es iszlám forradalom óta nem az elnök a legfőbb hatalom az országban, hanem a vallási vezető. Kezdetben ez a forradalom vezére, Khomeini ajatollah volt. Halála után Ali Khamenei örökölte a tisztséget 1989-ben.
A vallási vezető és az elnök viszonya nem problémamentes. Rohani például megígérte a választóinak, hogy megpróbálja elérni azoknak a politikusoknak a szabadon bocsátását, illetve kiengedését a házi őrizetből, akik a nagy politikai tüntetések támogatása miatt kerültek ki a politikai életből a vallási vezető utasítására. Az idős vallási vezető utódlásának kérdése is felmerül, hiszen a forradalom 1979-ben volt és azóta nemzedékek nőttek fel Iránban. Ráadásul az ország kikerült a karanténból azt követően, hogy aláírta az atomszerződést a hat nagyhatalommal (USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország). Míg Rohani annak a híve, hogy Irán hajtson végre politikai nyitást, addig konzervatív ellenfele a fennálló viszonyok befagyasztását szorgalmazza.
Ebből a szempontból fontos lesz, hogy Donald Trump milyen álláspontot foglal el Irán ügyében. Szaúd-Arábiában csúcstalálkozót tartanak, ahol 50 muzulmán állam vezetői találkoznak az amerikai elnökkel. Iránt – Szaúd-Arábia és Izrael ősi ellenfelét – nem hívták meg. A Közel-Keleten szunnita-síita háború zajlik, melyben Szaúd-Arábia és Irán áll a szembenálló felek élén. Szíriában patthelyzet van, mert az USA és az EU Aszad elnök ellenfeleit támogatja, míg Oroszország és Irán kitart mellette. Rohani elnöknek tehát nem lesz könnyű dolga második elnöki periódusában sem Iránban.