Észak-Korea állt a nagy nemzetközi hekkerakció mögött?

Ezt a titokzatos Lazarus csoportot pedig két alkalommal is kapcsolatba hozták Észak-Koreával. Először 2014-ben, amikor hekkertámadása bénította meg a Sony filmes cégének irodáit Hollywoodban. A japánok épp akkor forgatták az Interjú című filmet, mely kicsapta a biztosítékot Észak-Koreában. A film ugyanis arról szól, hogy egy amerikai forgatócsoport hogyan végez Észak-Korea ifjú diktátorával. A zsarolást követően a Sony változtatott ugyan a forgatókönyvön, de a film végül a mozikba került. Észak-Korea viszont bizonyíthatta: az informatika terén sincs annyira elmaradva a világtól, mint azt külföldön gondolják.

A másik eset Banglades nemzeti bankjával történt. A Lazarus segítségével ismeretlenek lenyúltak 81 millió dollárt a bank New York-i számlájáról, melyet a Fed-nél vezetett. Amerikai szakértők ennek kapcsán azt állították: Kim Dzsong Un valószínűleg ilyen internetes bankrablásokból pénzeli fegyverkezési programját, mely hatalmas összegeket emészt fel.

Ha a Google-szakértő feltevése beigazolódik, akkor Észak-Korea célja most is kettős lehetett. Egyrészt a pénzszerzés, hiszen minden egyes számítógép visszaállításáért 300 dollárt kértek. Másrészt pedig meg akarták mutatni a világnak, hogy képesek az informatikai hadviselésre, hiszen több mint száz ország számítógépeire érkezett meg a zsarolóvírus (WannaCry).

Ha pénz szerzése volt a cél, akkor a kudarc teljes, hiszen alig 60 ezer dollárt sikerült összeszedni, miközben több mint 200 ezer számítógépet bénítottak meg több mint száz országban. A hekkerakció mégiscsak felhívta a figyelmet a biztonság problémáira, akár Észak-Korea állt mögötte, akár nem, hiszen műtétek maradtak el miatt Nagy-Britanniában és leállt a belügy Moszkvában. Spanyolországban pedig egy lap szerkesztőségében kikapcsolták a számítógépeket és az újságírók visszatértek a hagyományos módszerekhez: tollal írták meg, hogy világméretű hekkertámadás történt.