Dél-Korea új elnöke kész ellátogatni Észak-Koreába

A most 64 éves Moon Jae-in tíz évvel ezelőtt, az akkori dél-koreai elnök tanácsadójaként járt Phenjanban. Bár a koreai háború 1953-ban végetért, azóta mindössze két csúcstalálkozó volt a két Korea vezetői között. A félszigeten állandó a feszültség, mely most különösen nagy, amióta az USA elnöke kijelentette: nem zárja ki katonai eszközök alkalmazását sem a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerrel szemben. Donald Trump azért ilyen harcias, mert Észak-Korea ifjú diktátora szinte naponta fenyegeti meg a világot atomháborúval. Most Trump szóvivője gratulált Dél-Korea új elnökének megválasztása alkalmából.

Az új baloldali elnök szakítani kíván elődje merev és ellenséges politikájával és inkább a tárgyalások híve. A feszültség csökkentése érdekében kész vagyok azonnal elutazni Washingtonba, Tokióba vagy Pekingbe. Ha meglesznek a megfelelő feltételek, akkor Phenjanba is ellátogatok – mondta sajtóértekezletén Dél-Korea új elnöke. Akinek szülei a kommunista Északról menekültek Délre. Ahol még nem is oly rég katonai diktatúra uralkodott. Ez ellen küzdött a fiatal diák, majd később az ügyvéd, aki az emberi jogok védelmére koncentrált. A diktatúra nem viccelt: ellenfelét börtönbe csukta. Aztán eljött a demokrácia, amikor a baloldali ügyvéd megkezdte politikai karrierjét. Először baloldali vezetők tanácsadója lett, majd átvette a legnagyobb baloldali párt vezetését. Ebben a minőségben minimális vereséget szenvedett a választásokon a diktátor lányától. Pak Kuhnje csúfosan megbukott: korrupciós botrányba keveredett. Hosszas börtönbüntetés várhat rá, hacsak politikai ellenfele, a jelenlegi elnök meg nem kegyelmez majd neki.

Az új elnöknek a diplomácián kivül elsősorban a gazdasággal kell foglalkoznia. Fellendülést ígért, de ezt meg is kell majd valósítania abban az országban, ahol a gazdasági élet óriásai hagyományosan a jobboldalt támogatják. A baloldali liberális elnök azt szeretné elérni, hogy a minimális órabért 10 ezer vonra, vagyis 8 euróra emeljék. Szeretné megtisztítani az országot a korrupciótól, hiszen a hagyományos jobboldal és az üzleti elit összefonódása már eddig is sok gondot okozott Dél-Koreának. Feszült figyelem kíséri a bukott elnökasszony és a korrupcióval vádolt Samsung-vezér ügyét. Az elnöknek kegyelmi joga van. A Samsung korábbi főnökei úgy úszták meg a korrupciós ítéleteket, hogy az akkori elnök kegyelmet adott nekik. Most a közvélemény azt várja el Dél-Korea új elnökétől, hogy szakítson ezzel a kínos tradícióval és bizonyítsa: a törvény előtt mindenki egyenlő.