Két Franciaország között választhatnak ma – egész Európa számára sorsdöntő lehet a választás

A szélsőjobboldali jelölt célja az, hogy Franciaországot kiléptesse az eurozónából, sőt talán magából az Európai Unióból is. Megszigorítaná a külföldiek munkavállalási lehetőségeit Franciaországban a csaknem 10%-os munkanélküliségre hivatkozva. Minden francia cégnek 10%-os különadót kellene fizetnie, ha külföldi munkavállalót alkalmaz. Ez vonatkozna az uniós munkavállalókra is. Mindez szembemegy az uniós szabályokkal. Marine Le Pen nem is tárgyalna Brüsszellel, hanem kizárólag a többi uniós tagállam vezetőivel.

Ezzel szemben Macron olyan gazdasági reformokat akar, melyek Németországban a gazdaság fellendülését és a munkanélküliség csökkentését eredményezték. 120 ezerrel csökkentené a közalkalmazottak számát, hogy ezzel tehermentesítse a költségvetést. 60 milliárd euróval csökkentenék az állami kiadásokat, hogy teljesítsék az uniós normákat ezen a téren. Franciaország a nagy pénzügyi válság /2008/ óta képtelen teljesíteni az uniós normákat az államadósság és a költségvetési deficit terén. Brüsszelben és az uniós államok többségében Macron győzelmében reménykednek. Marine Le Pen viszont Moszkva támogatására számíthat. Macron hívei azzal vádolták meg Oroszországot, hogy hekker akciókkal segíti Marine Le Pen győzelmét.

Franciaországban 50 ezer katona, rendőr és csendőr vigyáz a rendre a választás napján. Szükségállapot van érvényben a nagy párizsi iszlamista merénylet sorozat óta. A muzulmán bevándorlás ennek ellenére nem játszik túl fontos szerepet ezen az elnökválasztáson, amikor Franciaország jövőjéről döntenek. Az emberek döntő többsége számára az a fő kérdés: milyenek lesznek a megélhetés feltételei az EU második számú gazdaságában? Este nyolc óra után várható a válasz: Franciaország új elnökét Macronnak vagy Le Pennek hívják-e majd?