Szívesen önkénteskednének Afrikában (is) a magyar orvostanhallgatók
Mennyibe kerül a repülőjegy, ha valaki önkéntes orvosnak szeretne menni Afrikába? Hogyan áll össze a csapat? Milyen kompetenciák kellenek egy ilyen misszióhoz? Csak úgy záporoztak a kérdések az érdeklődő hallgatóktól a Magyar Afrika Társaság (AHU) önkéntes programjait bemutató rendezvény után a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.
Alapvetően három fő csapásvonala van az AHU önkéntes tevékenységének és ezekről a három terület felelősei meséltek az orvostanhallgatóknak. A mostani az egyesület előadás-sorozatának záró része volt a SOTE-n. Elhangzott, hogy az AHU 2006-ban alakult Balogh Sándor elnök kezdeményezésére és mára már 60 afrikai és magyar tagja van. Fő tevékenysége a nemzetközi segélyezés, fejlesztés, a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatása és a szemléletformálás, az Afrikáról elterjedt sztereotípiák megváltoztatása.
A Könczöl Zsófi által vezetett érzékenyítő program is az utóbbi kettő célt szolgálja – a gyerekekhez viszi közel Afrikát, hogy valós ismeretik legyenek a földrészről. Az óvodától a középsuliig, gyermekotthonokban, kórházak gyermekosztályain ügyködnek ezen az önkénteseik.
Szabó Györgyi a gyermektámogatási programokat ismertette – az etiópiai missziót, a bamakói fogyatékos gyerekek felkarolását, az ugandai árvaház segítését, amit a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központtal, a HTCC-vel karöltve végez az AHU. Ebbe a programba bárki bekapcsolódhat: az egyesület honlapján megtalálható a támogatandó kicsik képgalériája, onnét ki lehet választani, hogy kit kívánunk havi 3-6000 forinttal segíteni. A támogatóknak még szülői értekezleteket is szerveznek – amikor valaki az AHU-tól az árvaházban jár, beszámol minden egyes kisgyerek fejlődéséről.
De a medikákat és a medikusokat természetesen az afrikai orvosi missziók hozták leginkább lázba. Többen közülük akár holnap indulnának. Pedig, mint Orzói Zsuzsa, az AHU protokollfőnöke elmondta, oda nagyon nagy ma már a túljelentkezés. Annak ellenére, hogy az önkéntesek maguk fizetik a költségeik egy részét, így a 250-300 ezer forintba kerülő repülőjegyet és a kötelező oltásokat is. Ezért cserébe rengeteg beteget látnak el, többnyire a világ végén, komoly műszerek nélkül, hátizsákból. Mégis évről évre újra jelentkeznek azok az orvosok, akik már kint járnak.
A SOTE hallgatói kérdéseikre megtudhatták, hogy kétnapos önkéntesképző programon kell részt vennie annak, aki menni szeretne. Ennek sikeres elvégzése azonban csak az egyik feltétel, fontos az is, hogy egy misszió tagjai hogyan jönnek ki egymással, képesek-e jó csapatot alkotni. Elhangzott az is, hogy a következő általános orvoscsapat (ez mindig két egészségügyi dolgozót és két orvost jelent) június 15-én indul Ugandába. Ez már a 14. ilyen misszió lesz, eddig Guineában, Kongóban, Madagaszkáron, Maliban és Ugandában segítettek a magyar orvosok. De még ez előtt, május 12-én Malawiba repül a 2. műtős misszió – ennek tagjai, akárcsak tavaly, gégészeti, fej- és nyaksebészeti műtéteket végeznek majd.
Olyan helyeken dolgoznak a magyar szakemberek, ahol 16 millió lakosra 300 orvos jut. Összehasonlításképp elhangzott, hogy Magyarországon 35 ezer orvos praktizál.
A diákokat izgatják az afrikai missziókon megszerezhető tapasztalatok – az, hogy olyan betegségekkel foglalkoznak ott a magyar szakemberek, melyek nálunk már nem fordulnak elő.
De nemcsak Afrikában – idehaza is szívesen önkénteskednének a SOTE diákjai. Az AHU június elsején munkába álló mentőautójára is többen szívesen felülnének önkéntesként szekundálni. Ennek feltétele a 80 órás mentőápolói tanfolyam elvégzése. De érdekli őket az árvaházakban, iskolákban végzendő önkéntes munka is, akárcsak a kapekei magyar egészségügyi központ felépítésében való részvétel.