A szub-szaharai bankok tempót válthatnának

Elemzést készített a szub-szaharai Afrika legjelentősebb bankjairól – azok fejlődéséről – a Ventures Afrika. Megállapították, hogy bár reformra szorul számos pénzintézet, az utóbbi időben nagy osztalékokat fizettek, sőt erőteljesen javult kockázatkezelési gyakorlatuk is. A vizsgálódást külön is kiterjesztették több szub-szaharai  ország bankrendszerére. Nigéria esetében azt szögezték le, hogy Afrika második legnagyobb gazdaságában, a világ negyedig legnagyobb olaj-exportőr országában a népesség kis hányada rendelkezik tényleges banki kapcsolatokkal. A folyamatosan erősödő üzleti életben még mindig érződik a 2009-es gazdasági válság hatása, a bankok nem heverték ki teljes mértékben az akkori tőkekiáramlást, illetve még mindig nem teljesen elfogadhatóak az üzleti célú hitelezés és finanszírozás feltételei. Az utóbbi időkben pedig a jegybanki kormányzó menesztése, az állami olajvállalattól eredménytelenül számon kért 20 milliárd olajdollár ügye is visszahat a bankokra. Ghánában – közli az elemzés – a diverzifikálódó gazdaság tendenciája, továbbá a megismert jelentékeny mennyiségű olajtartalék készteti a bankszektort a folyamatok követésére. Pillanatnyilag a lakossági szolgáltatásokon belül az ATM-rendszerek fejlesztése sürgető, a kis és közepes vállalkozások banki kiszolgálását szintén javítani, bővíteni ajánlják. Angola Dél-Afrika és Nigéria után a harmadik legnagyobb afrikai gazdaságnak mondható, szénhidrogén bányászata, exportja szintén az élvonalat jelenti, de például a főváros, Luanda a világ legdrágább városai közé tartozik. A szakértők szerint viszonylag versenyképtelen az ország pénzügyi szolgáltatásainak a szektora, a vállalkozások keveslik a hitelintézetek nyújtotta termékeket és azok minőségét, a cash szerepe jóval nagyobb a kelleténél. Mozambik eddig nem bizonyult olajhatalomnak, ellenben a turizmus komoly gazdasági érték, illetve maholnap a gázvagyon is húzni fogja az egyébként is stabil gazdaságot. A bankoknak ezt a fellendülést kell követniük mind az üzleti, mind a lakossági szektorban. Etiópia, mint a második legnépesebb szob-szaharai ország, csábítja a rendelkezésre álló szabad, olcsó és fiatal munkaerővel a külföldi befektetőket, de a tőke számára nem nyitott megfelelően a bankrendszer.