A titkosszolgálatok és a civil szervezetek – történet Izraelből
A titkosszolgálat két volt főnöke olyan nem kormányzati szervezetet támogat Izraelben, melyet a kormány el akar törölni a föld színéről.
Jeruzsálem művésznegyedében az egyik sétálóutcában a Barbour galériának hamarosan be kell zárnia kapuit. Nem politikai döntés történt – hangsúlyozza a kormány, de ezt kevesen hiszik el. A Törd meg a csendet elnevezésű nem kormányzati szervezet, mely a galéria mögött áll, már nagyon régóta szálka a jobboldal szemében Izraelben. Nem véletlenül: azzal foglalkoznak ugyanis, hogy a megszállt területek katonai-rendőri ügyeiről számolnak be – másképp. Míg a hivatalos verzió szinte mindig az izraeli katonáknak és a rendőröknek ad igazat, ez a civil szervezet igyekszik tárgyilagos lenni. Ráadásul a hadsereg veteránjai a tagjai, tehát tudják, hogy miről beszélnek, hiszen korábban ők is szolgáltak Ciszjordániában vagy a Gázai övezetben.
Netanjahu kormánya szigorú törvénnyel igyekszik lehetetlenné tenni azokat a nem kormányzati szervezeteket, melyek működése szemben áll a hivatalos irányvonallal. Húsba vágó vitáról van szó: milyen legyen a viszony azzal az arab lakossággal, mely a megszállt terülteken él? Ha ugyanis az izraeli hadsereg és rendőrség továbbra is keményen lép fel velük szemben, akkor szinte elkerülhetetlen az arab fiatalok radikális szembenállása. Erre mutatott rá a Shin Bet két volt vezetője, aki eljött a bezárásra ítélt galéria ünnepségére.
Carmi Gillon 1995-1996-ban állt a titkosszolgálat élén, utóda, Ami Ayalon pedig 1996 és 2000 között. Róluk tehát igazán nem lehet azt mondani, hogy nem tudják, miről beszélnek. A két tábornok szerint a kemény fellépés kontraproduktív, mert a radikális iszlamista erőket hozza helyzetbe az arab közösségen belül. A Gázai övezetben máris a Hamász az úr, mely nem ismeri el Izrael létét sem. Ha az arab fiatalok nem látnak más utat maguk előtt, mint a harcot vagy a kivándorlást, akkor Izrael nehéz éveknek néz elébe. Annál is inkább, mert az arab lakosság gyorsabban szaporodik, mint a zsidó. Vagyis a nem is oly távoli jövőben Izrael területén több lehet a muzulmán arab, mint a zsidó! És akkor Izrael két alapvető értéke kerül egymással szembe: a zsidó jelleg és a demokrácia.
A két egykori titkosszolgálati főnök ezért támogatja azt a nem kormányzati szervezetet, mely valamiféle párbeszédre törekszik az arabokkal. A jobboldali kormány azonban sziklaszilárd: minden eszközzel lehetetlenné akarja tenni azokat a szervezeteket, melyek másképp látják az ország jövőjét, mint a vallási és nemzeti alapon álló jobboldal Izraelben.
Fotó: a Barbour Galéria épülete Jeruzsálemben / Time Out