Yahya Jammeh elnök a legfelsőbb bíróság új elnökének beiktatását használta föl, hogy felvázolja nyelvújítási programját. Ennek lényege az lenne, hogy a másfél milliós Gambia, amelynek hivatalos nyelve pillanatnyilag az angol, áttérne a helyi nyelvek használatára a hivatalos ügyintézésben is. A korábbi angol gyarmat nemrég kilépett a Brit Nemzetközösségből. Az indoklás szerint a Commonwealth „neokolonialista” szervezet. A kilépést megelőzően a brit kormány élesen bírálta a gambiai vezetést az emberi jogok megsértése miatt. Kifogásolta a halálbüntetés gyakori alkalmazását és az ellenzékkel vagy a szexuális kisebbségekkel való bánásmódot az Amnesty International is. Gambia viszont azzal vádolta az Egyesült Királyságot és az USA-t, hogy puccsot készített elő. Ezt a vádat London és Washington is cáfolta. Gambia nincs jóban az EU-val sem, Brüsszelnek is emberi jogi problémái vannak és az Európai Bizottság kilátásba helyezte a fejlesztési segélyek felfüggesztését, ha nem javul a helyzet e téren. Yayha Jammeh elnök, aki 1994-ben katonai puccsal került hatalomra, visszautasít minden bírálatot és azt mondja, hogy az imperialista múltú hatalmaknak nincs morális alapjuk a kioktatásra. Ebbe a harcos antiimperialista irányvonalba illeszkedne a búcsú az angoltól, mint hivatalos nyelvtől. Igaz az elnök egyelőre csak ez irányú szándékáról beszélt, konkrét intézkedésekről még nem.