Trump ott lesz a májusi NATO-csúcson Brüsszelben
Az amerikai elnök két dolgot kíván megvitatni a szövetségeseivel: egyrészt azt, hogy a tagállamok fizessenek többet a saját biztonságukért, melyet elsősorban az USA garantál. Másodsorban azt, hogy közösen küzdjenek a terrorizmus ellen.
Ebben az ügyben épp most tartanak egy tanácskozást Washingtonban, ahol 68 állam külügyminiszterei vitatják meg az Iszlám Állam megsemmisítésének a legcélszerűbb módját, illetve azt, hogy mi lesz utána a káoszba fulladt Közel-Keleten.
Trump növelni kívánja az USA katonai költségvetését is. Ezt nem annyira az Egyesült Államok stratégiai érdekei követelik, mint inkább azok a nagy fegyvergyártó cégek, melyek Trump választási kampányát finanszírozták. Ugyanebből az okból kívánja egyébként Trump azt is, hogy a szövetségesek költsenek többet katonai célokra. Merkel kancellár viszont azon az állásponton van, hogy a NATO államokat jelenleg nem éri olyan nagy külső fenyegetés, mely indokolná a katonai kiadások növelését.
A NATO tagállamok hivatalosan a GDP 2%-át költik katonai célokra. Ezt a célt a tagállamok többsége nem éri el, az USA viszont túlteljesíti. Az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – általában nem teljesítik a 2%-os követelményt. A NATO tagállamok többsége inkább a szociális feszültségek csökkentésére kíván pénzt költeni, nem pedig katonai célokra, melyek jelentős részben méregdrága amerikai fegyverek beszerzését jelentik.
A NATO ezt hivatalosan az orosz fenyegetéssel indokolja, de ezzel nem minden tagállam ért egyet. Az amerikai diplomácia vezetője április második felében Moszkvában tárgyal. Talán akkor kiderül: az USA mennyire veszi komolyan az orosz fenyegetést, melynek alapján a katonai költségvetés fokozását szeretné elérni minden NATO-tagállamban.
Fotó: NATO védelmi- és külügyminiszteri értekezlet Brüsszelben, 2010-ben / Wikimedia Commons