Döntött a fejkendőkről az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság elutasította a két nő panaszát. Ezzel megerősítette a munkaadóknak azt a jogát, hogy ne engedélyezzék a vallási vagy politikai szimbólumok viselését a munkahelyen.

A bírósági döntésnek az ad különösen nagy jelentőséget, hogy idén választásokat tartanak három olyan uniós államban, ahol jelentős muzulmán kisebbség él. Hollandiában március 15-én lesz a nemzetgyűlési választás. Az egyik legfontosabb kérdés a muzulmán bevándorlók ügye. Ezt most különösen aktuálissá teszi, hogy a török vezetők kampányolni akarnak a török közösségek körében Hollandiában, Németországban és Franciaországban. Hollandia és Törökország között valóságos diplomáciai háború alakult ki, miután a liberális miniszterelnök megtiltotta a törökök vezetőinek a kampányolást Hollandiában. A tiltakozó törököket vízágyúval oszlatták fel Hollandiában.

Áprilisban Franciaországban elnökválasztást rendeznek. Itt is a muzulmán bevándorlók jelentik az egyik legfőbb vitakérdést. Franciaországban él Európa legnagyobb muzulmán közössége – több mint 5 millió ember. A burkát és a nikábot, az egész arcot eltakaró iszlám ruházatot már korábban betiltották. Most viszont a francia kormány megengedte, hogy török vezetők kampányoljanak az ország területén. Németországban, ahol ősszel lesz parlamenti választás, maximális szolidaritást mutatnak Hollandiával. Merkel kancellár ugyanakkor nem feledkezhet meg arról az egyezményről, melyet Erdogan török elnökkel kötött. Ez állította meg a menekülthullámot, mely komoly politikai vihart kavart Németországban is. A muzulmán kisebbségek európai beilleszkedése valószínűleg a jövőben is sok problémát okoz majd, de választási időszakban különösen fontos, hogy az EU bírósága úgy döntött: a munkaadó joga, hogy eldöntse, viselhető-e vallási vagy politikai szimbólum a munkahelyen.