Üzletelni Afrikában – szakmai konferencia az Afrika Expón
Hogy miért kíváló és perspektivikus terep az európai, köztük a magyar cégeknek Afrika, milyen ott az üzleti környezet, mibe és hogyan lehetne a fejlesztések közül beszállni és milyen segítségre számíthatnak a komfortzónájukat elhagyva odamerészkedő vállalkozások, arról tartott konferenciát az Afrika Expo keretében a rendezvény fő támogatója, a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ.
Másképp néz ki most a világ kereskedelmi rendszere, mint egy évvel ezelőtt – kezdte köszöntő beszédét Johann Marx, a Dél-Afrikai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Egyrészt a Brexit, másrészt pedig az új amerikai elnök elődjénél befelé fordulóbb gazdaságpolitikája miatt. Ebben az új helyzetben felértékelődik Afrika szerepe. Egyrészt a földrész 1,23 milliárd lakójával új, masszív piacot jelenthet Európának, másrészt pedig gyorsan nővő, 5,8 trillió dolláros gazdaságával kitűnő befektetési terep. Hatalmas infrastrukturális projektek indultak-indulnak el, például a Fokváros-Kairó vasút és közút, vagy a Kongó folyón épülő, 40 ezer megawattos vízierőmű. Afrika gazdag természeti és ásvénykincsekben, de jóval szegényebb szakemberekben. Az utóbbi időben nagy lendületet kapott az iparosítás a kontinensen. Szóval rengeteg ok van arra, hogy Európa és benne Magyarország Afrika felé forduljon. Ezekhez jön még a migránsválság is – ha az afrikai kontinensen jönnek létre munkahelyek, az emberek otthon megtalálják a boldogulásukat, akkor kevesebben indulnak el Európa felé. Egy erős középosztály kiépülése pedig még nagyobb piacot eredményez. Ami pedig konkrétan Magyarországot illeti, mondta a nagykövet, megvan az az előnye, hogy soha nem volt gyarmattartó ország, így nem gyanakvóak vele szemben Afrika lakói. A vegyesvállalatok alapítása csak kölcsönösen előnyös lehet, a Budapesten működő afrikai nagykövetségek bátorítják is erre a magyar üzletembereket.
Hogy ki hogyan kezdjen Afrikában üzlethez, arról már a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ, a HTCC igazgatója, Kutasi Szabolcs beszélt. Ők az itthon kevésbé ismert üzleti kultúrájú és gazdaságú országok piacán való érvényeléshez kínálnak segítséget. A világ 13 országában nyújtanak bázist és támogatást a magyar cégeknek, üzletembereknek. Afrikában hat országban: Marokkóban, Ugandában, Botswanában, Malawiban, Ghanában és Gambiában van magyar ház, ahol tárgyalni, megszállni, kiállítani és kulturális rendezvényeket tartani is lehet. De persze ennél sokkal többet tudnak: hogy milyen területen kivel érdemes tárgyalni, mire van szükség egy adott országban és fejlett kapcsolatrendszerük segítségével össze is hozzák a reménybeli üzleti partnereket, a projektek alakulását pedig a helyszínen kísérik figyelemmel.
Gulyás Lilla, a Magyar Nemzeti Kereskedőházak (MNKH) Zrt. projektigazgatója az exportlehetőségeket és az üzletfejlesztést ismertette. Az MNKH négy kontinens 60 országában van jelen, Afrikában is egyre több kereskedőházuk nyílik. A még tapasztalatlan partnerekkel épp úgy foglalkoznak, mint a már valamilyen exporttevékenységet folytatókkal vagy éppen a szuperexportálókkal, akik már profik, de egy adott régióban még ismeretlenek. Összesen 4 ezer céggel. Most új ágazatokat kívánnak bevonni a tevékenységi körükbe, az oktatást, a kreatív ipart / könnyűipart és a sportot, és kiemelten kívánnak foglalkozni a startupokkal. Megvannak a kapcsolataik, tudják, kiket kell egy-egy országban megkeresni és hogy milyen projektek lehetnek sikeresek egy adott régióban. A projektigazgató külön kiemelte a közreműködést a technológiai transzferekben és a finanszírozási modellek kidolgozását.
Teremi Béla, az EXIM Bank vezető szakértője az exportfinanszírozást, az exporttámogatási lehetőségeket mutatta be. Az EXIM Bank biztosító és bank is, klasszikus exporthitel-ügynökség, kereskedelmi bankok partnere, 3,5 százalékát fedi le a magyar cégek exportjának.
Szilasi Ildikó, az Afrika Expo szervezője, az Utazz Afrikába Utazási Iroda ügyvezetője, Szenegál tiszteletbeli külgazdasági tanácsosa a szenegáli üzleti lehetőségeket ismertette. Elmondta, hogy a nyugat-afrikai országban jó üzletelni, mert nyitott, politikailag stabil, szilárd gazdasággal és jó infrastruktúrával rendelkező ország. Főleg aranyat, feldolgozott kőolajat, foszforsavat, cementet és fagyasztott halat exportál, míg a behozatalát a gyógyszeripari technológiai termékek, a közlekedési eszközök, a rizs, búza, rozs, motorok, kőolajtermékek vezetik. A magyar cégek itt sikerrel léphetnének be mezőgazdasági termékekkel, gépekkel, komplett üzemekkel, baromgifeldolgozóval, marhavágóval, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó berendezésekkel. Beszélt az ottani cégalapítás menetéről is, ami gyors és átlátható, illetve az Európai Fejlesztési Alap által biztosított forrásokról. De szó esett korunk leggyorsabban fejlődő iparágáról, a turizmusról is, aminek szintén kitűnő terepe Szenegál.
Két marokkói vendége is volt a HTCC szakmai konferenciájának. Amar Ahmed Baba, a Dakhlai Agrárkamara elnöke szervezete szerepét ismertette Marokkó Déli Régiójának fejlesztésében. Az agrárkamara 2016 óta áll kapcsolatban a HTCC marokkói képviseletével, azóta hat közös program is elindult. Az ottani mezőgazdasági kiállításon hét magyar cég is részt vett, konkrét megállapodások is születtek. Magyar kezdeményezés, méghozzá Dr. Steier Józsefé, a marrákesi HTCC-ház igazgatójáé a Zöld Szahara projekt, amely az Atlanti-óceántól a Csád-tóig terjedő, 2000 kilométer hosszú zöld sáv létrehozásáról szól. Azt a célt szolgálja, hogy egyesüljenek az afrikai, az európai és az amerikai gazdasági, valamint a klímaváltozással járó érdekek és a természet erejével sikerüljön ezekre választ adni.
Ahmed Amine Hassar a MENARA Cluster vezérigazgató-helyettese a működésüket mutatta be, különös tekintettel a hozzáadott érték növelésére. Az élelmiszeripari és kozmetikai cégeket tömörítő csoport is régi kapcsolatban áll a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központtal. Ez Marokkó második legnagyobb clustere, korábban már ITT írtunk róla. Komoly lehetőségeket kínál a MENARA is a magyar cégeknek, főként a szépészeti iparban. Marokkóban, mint a konferencián elhangzott, a magyar nagykövet, dr. Tromler Miklós is a szívén viseli a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok ügyét, sokat tesz az előmozdításukért.
A szakmai konferencia zárásaként egy zambiai farm tulajdonos-vezérigazgatója, Matskási István adott első kézből tájékoztatást arról, milyen üzleti tapasztalatokat gyűjtött össze Zambiában. A 2013-ban magyar-dél-afrikai-zambiai közreműködéssel létrejött PAMO Mangala Farm Kft. mögött ma már írországi holding is áll. Most hozzák létre Desha farmjukat, 5500 hektár területen, ahol egy folyó biztosítja az öntözést. Az erdős vidék fáit nem égetik fel, mint arra szokásos, hanem feldolgozzák. Fűrészüzemet létesítenek, és faszenet is gyártanak, aminek helyben nincs piaca, de a Dél-Afrikai Köztársaságban jó pénzért adhatják el. 400 hektáron kezdik a termesztést kukoricával, szójával, búzával, szárazbabbal – az utóbbit nagyon keresik a segélyszervezetek. 200 hektáron banánültetvényt hoztak létre, és állatokkal – marhával, kecskével, birkával – is foglalkoznak. A magyar üzletember személyes történetekkel illusztrálta, milyenek is az üzleti körülmények Zambiában, külön sorolva a pozitívumokat, például a korrupció csekély mértékét vagy a rendkívül olcsó munkaerőt és a negatívumokat, köztük azt, hogy a munkaidőt nem sikerül 5 óránál hosszabbra nyújtani, és a magántulajdon fogalmával sincsenek igazán tisztában a munkásaik.
Fotó: Konkoly-Thege György