Zélandia, a nyolcadik kontinens?
Hatalmas földterület nyúlik el a Csendes-óceánban elmerülve. Csak a legmagasabb hegyei nyújtóznak a felszín fölé. Ezeket hívjuk Új-Zélandnak.
Tudósok egy csoportja szerint a masszív terület teljességgel kimeríti egy kontinens kritériumait, és ők meg is próbálják elfogadtatni, hogy Zélandia valóban önálló földrész. Az Amerikai Földrajzi Társaság folyóiratában a kutatók azzal érvelnek, hogy a területe 5 millió négyzetkilométer, vagyis a szomszédos Ausztrália (amitől ugye senki nem vitatja el kontinens-voltát) kétharmada.
Mindazonáltal ennek 94 százaléka víz alatt van, csak néhány sziget és három nagy földterület emelkedik ki a felszínre: Új-Zéland Északi- és Déli-szigete, illetve Új-Kaledónia.
Míg az emberek többsége számára természetes, hogy csak olyan terület alkothat kontinenst, amely a vízfelszín fölött van, a tudósok másként gondolkodnak. Az ő kritériumaiknak megfelel Zélandia. Hogy miért is? Mert kiemelkedik a környezetéből, attól földtanilag is elkülönül, kitűnően körülhatárolható terület és vastagabb ott a kéreg az óceánfenéken szokásosnál.
A most publikált cikk fő szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus azt mondja, már több mint két évtizede gyűjtik azt adatokat Zélandiáról. Szerinte a földrésszé nyilvánítása nagy tudományos értékkel bírna a kontinentális kéreg mozgásainak kutatásában.
Ha ez összejön, és Zélandia is földrész lesz, bizony át kell írni a földrajzkönyveket. De nem ez volna az első ilyen átminősítési eset. Valami hasonló történt a Plutóval is. Tíz és fél évvel ezelőttig a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygójaként tartották számon, ma viszont a második legnagyobb törpebolygónak számít.
Igazából nincs olyan testület, amely földrész címet adományozhatna Zélandiának. A kutatók maguk tudják újabb és újabb érvekkel elérni, hogy egy idő után már ne hét, hanem nyolc kontinensről beszéljünk.
A fotón a Mount Cook Új-Zélandon.