Az éjszaka, amikor Izland elvesztette az ártatlanságát
Megöltek egy lányt Izlandon. A 330 ezres ország egy emberként gyászol – és vele gyászol Grönland is. Izlandon rendkívül ritkák a bűncselekmények, az emberek ezért biztonságban érezték magukat. Most másképp van.
A 20 éves Birna Brjansdottir január közepén tűnt el. Holttestét egy elhagyatott, hideg partszakaszon találták meg egy héttel később. A lány azt tette, amit majdnem minden fiatal lány tesz a világ minden részén minden hétvégén. Elment bulizni. Aztán hajnalban hazafelé indult egy csöppet sem kihalt, jól megvilágított utcán. Egy darabig követhető a térfigyelő kamerákon, hogy merre ment. De hogy később mi történt, az még mindig rejtély.
Izland a világ egyik legbiztonságosabb országa, itt követik el a legkevesebb bűncselekményt. Az élet tempója is ehhez igazodik. Vagyis igazodott január közepéig. “Mint a barátnőim közül majdnem mindenki, én is ugyanazon az utcán szoktam hazasétálni ugyanabból a bárból, nagyjából ugyanabban a hajnali órában. És mindig biztonságban éreztük magunkat” – írta a BBC honlapján egy másik reykjaviki nő, Anna Margret Bjornsson újságíró.
A legtöbben még be is szálltak vadidegenek kocsijába, ha nem kaptak taxit. Vagy a nem egészen legális, Uber-szerű szolgáltatást, a Skutlarar-t használták – ez egy Facebook-csoport, melynek éppen ráérő tagjai olcsóbban szállítják a többi tagot.
“Egyik barátnőm azt mesélte, hogy tavaly nyáron egy turista kocsijába szállt be, amikor a kikötő környékéről ment haza egy partiról. Fáradt volt, és nem talált taxit. Ennyire biztonságban érezték magukat a nők Reykjavikban. Ez ma már őrültségnek tűnik.”
Ebben a nagy biztonságban is a főváros központja volt a legbiztosabb pont. Egész éjjel egymást érik a bulik a hétvégéken, jönnek-mennek az emberek az utcákon. Nagy ritkán hallani csak támadásról vagy nemi erőszakról. De most valami más történt. Egy fiatal lány tartott hazafelé a bevásárló utcán kebabot eszegetve, aztán egyszer csak eltűnt a Föld színéről.
Az eset egész Izlandot megrázta. Mindenki úgy érezte, megtörténhetett volna vele is. A gyerekével. Az unokájával. A nővérével. A barátnőjével.
Birna hajnali 5 körül hagyta el a bárt, egyedül. Elköszönt a barátaitól, akik akkor látták utoljára.Néhány órával később bejelentették az eltűnését. Már aznap sokan megosztották a fotóját a közösségi médiában. Hol lehet – kérdezi az édesanyja. Birna lelkiismeretes lány, mindig online van, mindig hív, ha történik valami. Nem drogozik. Helyes, barna hajú, mosolygós.
Hétfőn már sajtótájékoztatót tartott a rendőrség. Ez teljességgel szokatlan Izlandon. Az ottani zsaruk kevés információt osztanak meg a médiával. Most azonban nyitottak, világosak, lényegre törőek. A nyomozást Grimur Grimsson vezeti. Néhány nappal később kezd összeállni a kép. A térfigyelő kamerák felvételeiből kiderül, hogy a bizonytalanul járó Birnának az ismert bevásárló utca, a Laugavegur 31-es számú háza előtt veszett nyoma. Az épületnél egy piros Kia Rio parkolt.
A lány nyomát a mobilja alapján egészen Hafnarfjordurig tudják követni – ez egy festői kisváros Reykjavik mellett. Birna Martens-bakancsát megtalálják az ottani öbölben, a bérelt Kia pedig egy grönlandi halászhajó legénységének két tagjára mutat. A hajó már visszaindult Grönlandra. Az izlandi rendőrök helikopterrel erednek a nyomába. Visszafordítják, a két férfit gyilkosság vádjával őrizetbe veszik. Ők tagadnak.
A következő napon több, mint 700 hivatásos és önkéntes mentő vesz részt Izland történetének legnagyobb keresésében. A piros kocsiban vérnyomokat találnak, Birnáét. Aztán egy héttel az eltűnése után a lány holtteste is előkerül egy világítótorony közelében, 40 kilométerre az utcától, ahol nyoma veszett. A halottkém egyértelműen megállapítja, hogy a lányt meggyilkolták.
Máig nem tudják, mi történt pontosan azon a végzetes hajnalon. Az izlandiak gyertyákat tettek az ablakokba. Virágokat hordtak a helyre, ahol Birna eltűnt. Grönlandot is megrázta az eset. Emberek gyűltek össze spontán gyertyákkal hat különböző városban, ott is mécsesek kerültek az ablakokba.
Mindenki úgy gyászolja Birnát, mintha az ő gyereke lett volna. Izland kicsi ország, senki nem tűnik idegennek. Az eltűnése után kettő és a megtalálása után egy héttel sok százan tartottak gyertyás felvonulást a bevásárló utcában.
Az izlandi nők dacosak: azt mondják, nem akarják, hogy mindez változtasson az életükön. De aligha fognak többé hajnalban úgy egyedül hazasétálni, hogy eszükbe sem jut: bármi rossz történhet velük.
Fotó: Iceland Monitor