Turizmus, üzlet, halálos szelfi: így hat az Instagram az utazási szokásokra
Sokaknak inspirációul szolgál, van, aki pénzt keres vele, de olyan is van, aki viccet csinál azokból, akik azt tartják az önkifejezésük legmagasabb szintjének, ha mindent dokumentálnak és feltöltik az applikációra. Talán nem meglepő, hogy az Instagram növekvő befolyásával a felhasználók úti céljainak kiválasztására is egyre nagyobb hatással van.
Ma már ritkán találkozni olyan fiatallal, akinek telefonjára ne lenne telepítve a legnépszerűbb fotómegosztó applikáció, az Instagram. Utazásos szelfik és gyönyörűen megkomponált fotók váltogatják egymást, vágyat ébresztve a többi felhasználóban, hogy ők is elmenjenek a fotókon szereplő helyszínekre és persze megörökítsék, majd feltöltsék az emléket.
Különös versenyhelyzet alakult ki, a közösségi médiában rejlő lehetőségeket egyre többen felismerik: 2015-ben egy új-zélandi kisváros, Wanaka turisztikai hivatalának vezetői azzal az ötlettel álltak elő, hogy olyan embereket hívnak meg és látnak vendégül, akiknek rengeteg követőjük van. Az üzlet bejött: az általuk posztolt fotók után soha nem látott mértékben nőtt a város turizmusa.
A Norvégiában található híres látványosság, a Trolltunga népszerűsége is akkoriban kezdett ugrásszerűen megnőni, amikor az Instagram felhasználók körében egyre többen osztották meg az ott készített szelfiket. 2009 és 2014 között 500-ról 40.000-re növekedett a Trolltungához látogatók száma, ami elképesztő szám, de ha azt nézzük, hogy több, mint 500 millió aktív felhasználója van az Instagramnak és napi 80 millió fotót posztolnak, akkor láthatjuk, hogy ez csak egy kis szelet a tortából.
Ahogy azt az új-zélandi eset is mutatja, egy okos marketingkampánnyal könnyen felvirágoztathatók kisebb települések is. A gyönyörű fotók képesek rá, hogy odavonzzák a turistákat, hiszen egyre többen használják inspirációul a közösségi médiumot, amikor egy új úticél kiválasztásáról van szó. Nagy baj történhet azonban, ha elvész a kontroll, és egy helyszín hirtelen lesz túl népszerű.
A közelmúltban a közösségi médium által táplált tömegturizmus több esetben követelt emberéleteket. A már említett Trolltungán 2015-ben egy 24 éves ausztrál diák vesztette életét, amikor megpróbált szelfit készíteni az ikonikus sziklaszirten. Elvesztette az egyensúlyt és 700 méter magasból a mélybe zuhant. 2014-ben pedig egy lengyel pár halt meg, szintén szelfizés közben Portugáliában, a Cabo da Rocán. Átmásztak a korláton, de megcsúsztak és lezuhantak a szikláról.
“Rengeteg embert az egója vezérel. Szeretnének magukról egy portrét, amiről az sugárzik, hogy tökéletes életük van, ami elég buta dolog” – mondta a National Geographic magazinnak Trey Ratcliff fotós.
Ha az árnyoldalát nézzük a közösségi médiának, az utazás egyre természetellenesebb megközelítést kap és sokaknál már fontosabb az, hogy milyen fotót posztolnak a helyszínről, mint maga az élmény, amit azáltal kapnak, hogy ellátogatnak oda. A felfedezés öröme is elveszik, hiszen a vágyott helyszínt már több száz képen láthatták előtte és sokan másokat másolva készítik el még a saját fotóikat is.
A környezetre gyakorolt negatív hatást pedig még nem is említettük – hiszen ahol pár év alatt néhány százról több tízezerre nő a látogatók száma, ott elkerülhetetlenül pusztítást megy végbe a természetben is.
A megoldás a felelősségteljesebb hozzáállás lehet: jobban vigyázni magunkra és a környezetre is. Fontos azt is felismerni, hogy az igazi örömöt a felfedezés újdonsága és az utazás adja. Az örömünket jó másokkal megosztani, de ha már a megérkezéskor azon jár az eszünk, hogy milyen fotót tudnánk a helyszínen komponálni, nehéz jelen lenni, és teljességében átélni az élményt.