Több, mint tucatnyi országban ünneplik most a karácsonyt – elmondjuk, hogyan

Míg mi a Gergely-naptárt használjuk, amit névadója, Gergely pápa 1582-ben javasolt bevezetni, addig egy sor másik ország, ahol ortodox keresztények élnek, az ünnepeket illetően megmaradt a Julius Caesarhoz kötődő több, mint kétezer éves Julianus-naptárnál. A különbség a kettő között 13 nap, de 2100-ra már 14 lesz. Így aztán december 25. a Julianus-naptárban pont mára esik. Vagyis Oroszországban, Beloruszban, Ukrajnában, Moldovában, Szerbiában, Montenegróban, Macedóniában, Grúziában, Kazahsztánban, Örményországban, Kirgizisztánban, Izraelben, Egyiptomban, Etiópiában és Eritreában most ülik meg az ünnepet, akárcsak a világ más országainak ortodox keresztény közösségeiben.

A karácsonyt 40 napos böjt előzi meg – ilyenkor a hús kikerül az étrendből. Sok helyen megpróbálják felidézni a karácsonyi jászol hangulatát, szénát visznek a házba, azzal díszítik a szobákat. Szenteste gyakran 12 fogás kerül az asztalra – a 12 apostolra emlékeztetve. Oroszországban a menü elmaradhatatlan része a céklaleves, a hal és a töltött káposzta.

Belaruszban palacsintát és halat esznek ilyenkor, és a terítő alá szénát hintenek. Ebből mindenki húz egy szálat, hogy megtudja, milyen hosszú életű lesz. Ukrajnában karácsony napján a gyerekek járják a szomszédságot, és karácsonyi dalokat énekelnek, cserébe édességeket kapnak. Grúziában a családok kiöltöznek, mindenki az utcára megy, az emberek egymást köszöntik, a gyerekek ott is édességeket kapnak és énekelnek.

Montenegróban pénzérmét sütnek a kenyérbe, és törnek a vekniből  – akihez a pénz kerül, annak szerencséje lesz. Macedóniában 10 napig, Vízkeresztig tart az ünnep, akkor keresztet dobnak a folyók és a tavak vízébe. Aki ezt kihalássza, végigjárja a várost, adományokat gyűjt az egyháznak. Karácsonykor bárány itt a hagyományos étel, rakijával öblítik le.

Szerbiában szenteste napján felkerekednek a családok, és az erdőbe mennek (vagy a városokban a piacra), hogy tölgyfaágat találjanak, és azzal díszítsék az otthonukat. Amikor a családfő rátalál a megfelelő fára, megáll előtte, arccal kelet felé, és így üdvözli: jó napot és boldog karácsonyestét. Majd keresztet rajzol a levegőbe, elmond egy imát és megcsókolja a fát. Van, hogy elmagyarázza neki, miért kell levágni róla az ágat. Azért, hogy hazavigye és hűséges segítője legyen neki minden fejlődésben és javulásban. Aztán háromszori fejszecsapással a Szentháromság nevében levág egy szép gallyat, mégpedig úgy, hogy levágott rész kelet felé essen le. Ezt a gallyat este beviszi a házba, aztán meggyújtja – legalábbis ezt tette, amíg voltak tűzhelyek. Ez jelzi a karácsonyi ünnepek kezdetét.

Egyiptomban a kopt keresztények többnyire szigorúan tartják a böjtöt advent idején. Szentestén, a karácsonyi mise után törik csak meg, hússal, tojással és vajjal, Fata báránylevessel. Karácsony napján összejönnek, és a hagyományos ünnepi süti, az omlós és mesés kahk mellett ünnepelnek. Etiópiában az emberek fehérbe öltöznek, így mennek a karácsonyi misére, amit aztán sportmérkőzések követnek. Izraelben, ahol a kereszténység több ága megtalálható, háromszor tartják meg a karácsonyt: december 25-én, január 7-én és január 18-án.