Ahogy az lenni szokott: valamely komolyabb nemzetközi konfliktus azonnal elbizonytalanítja, illetve cselekvésre készteti a befektetőket. Az elmúlt napokban az ukrán-orosz viszály az arany árát gyorsan megváltoztatta, az unciánkénti jegyzése 1,8 százalékkal, 1345 dollárra ment fel. Az afrikai – aranybányászatban érdekelt – országok közül nem is egynek voltaképpen kedvező változás azonban nem tartott túl sokáig, a hét első napjaiban már megnyugvással reagált is a világ a putyini döntésre – visszarendelte eredeti állomáshelyükre az ukrán határon hadgyakorlatozó csapatokat és szóban is elhangzott, hogy Oroszország nem él az erőszak eszközével -, kedden már azt közölhették a hírügynökségek, hogy a spot arany árfolyama nem mozdult el egy nappal korábbi szintjétől, azaz az unciánkénti jegyzés 1 335 dollár volt. Az aranybányákban „gazdag”, ezáltal a tavalyi tartós árzuhanást megszenvedő afrikai országok pedig továbbra sem gondolhatják, hogy egyfajta „haszonélvezői” lehetnek az orosz-ukrán viszálynak. A Tőzsdefórum éppen most adott ki egy értékelést az aranybányász cégek elmúlt évéről, az öt legnagyobb vállalat 20 milliárd dollárt meghaladó veszteséget realizált tavaly. Tény, hogy a cégek többsége még mindig képes osztalékot fizetni, és az idei aranyárfolyam-emelkedés miatt részvényeik is lényegesen magasabban állnak. Emlékeztetőül: az AngloGold Ashanti érdekelt Ghána, Zimbabwe, Tanzánia, Dél-Afrika, Namíbia, Mali aranybányáiban, a kanadai székhelyű Kinross Gold szintén Ghánában és Mauritániában, az ugyancsak kanadai Barrick Gold Tanzániában hoz a felszínre jelentős mennyiséget a sárga nemesfémből.