Fejsze, herointeszt és wifi router: emlékek a zágrábi Tönkrement Kapcsolatok Múzeumából

Egy zágrábi látogatás alkalmával szállásadóm hívta fel a figyelmemet egy különleges tárlatra, amikor programajánlatok után érdeklődtem tőle. „Ide mindenképpen el kell menned!” – kiáltott fel, majd a kezembe nyomott egy térképet, amin be volt jelölve egy aprócska múzeum. Először azt hittem a „Museum of Broken Relationships” felirat láttán, hogy viccel, de a horvátok komolyan nyitottak egy múzeumot a tönkrement kapcsolatoknak. És mennyire jól tették!

Az ötletadó Olinka Vištica and Dražen Grubišić voltak, akik 2006-ban kitalálták, hogy csinálni kellene egy igazán eredeti kiállítást. Hamar létre is jött a tárlat, amely egy igazán személyes élményt helyez középpontba: a szerelmi csalódásokat, a szakítást. Világszerte közel száz adományozó küldte el nekik kisiklott kapcsolata egy-egy emlékét, mellékelve hozzá egy leírást, amiből kiderül az is, hogy miért köszöntek el a másiktól.

Vannak igazán tragikus és nagyon vicces történetek, a lehető legszínesebb tárgyakkal illusztrálva. A történeteket olvasva úgy éreztem magam, mintha közvetlenül nekem mesélték volna el a világ különböző pontjairól az emberek, hogy mi volt a baj a kapcsolatukkal, ami végül szakításhoz vezetett. Ezt a privát élményt még egyetlen múzeumban sem éreztem, talán azért, mert ez a puritán őszinteség ritkán tapasztalható ilyen közegben. Másfél óra alatt mintha rám öntöttek volna egy ládányi emléket, ami néhol nyomasztó, néhol pedig szórakoztató volt. Megnézni mindenképp érdemes, így aki Zágrábban jár, feltétlenül látogasson el a Ćirilometodska utca 2-be.

Kedvcsinálónak pedig jöjjön pár fotó és mellé a történet.

Fejsze: 1995, Berlin, Németország

„Ő volt az első nő, akivel összeköltöztem. Az összes barátom azt gondolta, meg kell tanulnom, hogyan engedjem az embereket közelebb magamhoz. Pár hónappal azután, hogy beköltözött, a munkahelyem felajánlotta, hogy egy időre elutazhatok az Egyesült Államokba. Ő sajnos nem tudott velem jönni. A repülőtéren sírva köszöntünk el egymástól, és azt mondta, nem tudja, hogyan fogja túlélni ezt a három hetet nélkülem.
Miután azonban visszajöttem, ezzel fogadott: „Beleszerettem valaki másba. Pár napja ismerem csak, de tudom, hogy ő megad nekem mindent, amit te nem tudsz” – mondta.
Nem értettem az egészet és a terveiről kérdeztem, meg arról, amit a közös jövőnkről mondott korábban. Miután másnap sem válaszolt, kidobtam. Azonnal elment az új párjával nyaralni, de a bútorai nálam maradtak. Nem tudtam, mit csináljak dühömben, így végül elmentem megvenni ezt a fejszét a Karstadtba, hogy kiengedjem a gőzt, és legalább egy kis veszteségérzetet okozzak neki – mivel ilyent egyértelműen nem mutatott a szakításnál.
14 nap alatt, amíg nyaralt, minden nap feldaraboltam egy bútorát. Ahogy fogytak a bútorok, egyre jobban éreztem magam.
Amikor visszajött értük, csak farakások maradtak. A szemetet végül elvitte magával.
A fejsze tehát kiváló terápiás eszköznek bizonyult.”

Herointeszt: 2010-2011, Rijeka, Horvátország

„Aki egyszer drogos volt, az az is marad!” Ezt mondták a barátaim és a családom is. „Az, hogy drogos vagyok, nem jelenti azt, hogy ne érdemelnék egy esélyt a normális életre” – ezt Ő mondta nekem. Jóképű, intelligens, gyengéd, gondoskodó… Szerelmes lettem és ott voltam neki a legnehezebb időszakokban. Mindent és mindenkit feladtam érte. De megérte! Megcsináltuk! Együtt éltünk, voltak közös terveink és a családot is egymással képzeltük el. Nagyon büszke voltam.
Múlt éjjel azonban, ahogy hazajöttem az előadásról, nagyon furcsa volt. A női megérzésem… Tudtam… Vettem egy tesztet, amit most elküldök nektek és – POZITÍV! Az átkozott HEROIN! Hat hónap tisztaság után visszaesett. Aki egyszer drogos volt, az is marad!”

Wifi router: 2008. 05. – 2008. 12. San Francisco, Egyesült Államok

„Megpróbáltuk. Nem sikerült csatlakozni.”