Otthonteremtés 2016 Magyarország – érdekességek és számok
Az év utolsó hetében az OTP Lakástakarék összegyűjtötte 2016 legérdekesebb otthonteremési számait. A grafikákból a többi között kiderül, hogy mi mindenben állunk az európai átlag felett, milyen is volna az ideális magyar otthon, valamint hány órát kéne dolgoznia egy diáknak, hogy lakást tudjon vásárolni.
Az ingatlannal kapcsolatos vásárlási, felújítási, vagy korszerűsítési célok a legnépszerűbb megtakarítási célok között szerepelnek. Ma közel minden harmadik ember erre gyűjt.
Az Eurostat szerint míg Európában az átlagos ingatlantulajdonlás 60% körül alakul, addig Magyarországon ez az arány megközelíti a 90%-ot, sőt a 65 év felettiek esetében még ennél is magasabb. Nemzetközi összhasonlításban ezzel Szlovákia mögött a második helyen állunk.
A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él egy összeurópai felmérés szerint. A SzeretlekMagyarország.hu és az OTP Bank is felmérte az elképzeléseket. Ebből kiderül, hogy az álomotthon háromszobás: minden harmadik válaszadó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. A lakásválasztáskor leginkább az ár számít , ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság.
A tapasztalatok szerint elsősorban a nagyvállalatok humánerőforrás politikájára jellemző, hogy lakáscélú támogatást biztosítanak munkavállalóiknak. A magyar cégek 44 százalékánál van ilyen támogatás, 5 százalék pedig most tervezi ennek bevezetését. A vállalatok több mint felénél igaz tehát, hogy dolgozói magukra vannak utalva lakáscéljaik megvalósítása tekintetében.
A gyereket vállalók körében az 1+2 félszobás, 3 szobás és a 2+2 félszobás, nagyjából 50-80 négyzetméter közötti panellakások, valamint a kb. 100 négyzetméter alapterületű, 3-4 szobás családi-, iker- és sorházak népszerűek. Nagyon fontos számukra a jó közlekedési infrastruktúra, beleértve a tömegközlekedést is, illetve hogy közel legyen az oktatási és egészségügyi intézmény. A belváros helyett a zöldövezetet részesítik előnyben.
Egy európai egészségfelmérés szerint az idősebbek 40%-ának okoz nehézséget a lépcsőzés, harmaduknak a gyaloglás, negyedüknek pedig a mosakodás. A lakás átépítése, idősbaráttá tétele pár százezer forinttól akár másfél–kétmillió forintig is terjedhet. Fontos például kapaszkodókat felszerelni, jó megvilágítást elhelyezni, vagy a küszöböket megszüntetni, mindazonáltal az időseknek az egyik legnagyobb kihívás a fürdőszoba használata.
A kazáncsere költségei 2016 második felétől a korábbinak 2-4 szeresére emelkedhetnek. A kondenzációs kazánok cseréjénél jelentkező akár négyszeres bekerülési költséget a szükséges átalakítási munkák indokolhatják: csatlakozási pontok és kémény átalakítása, kapcsolódó engedélyeztetési költségek és díjak. Pár éven belül ez körülbelül 2,6 millió hagyományos készüléket érinthet Magyarországon.
Iskolaszövetkezeti statisztikák szerint évente 100-150 ezer diák vállal munkát iskola mellett, átlagosan nettó 650 forintos órabérrel. A jelenlegi ingatlanárak mellett legalább 14 ezer munkaóra, vagyis közel egy évtizeden át tartó folyamatos krumplisütés, hoszteszkedés, szórólaposztás áll azok előtt, akik kizárólag diákmunkából szeretnék előteremteni az első lakásra valót.
