Ítélet a csodálatos hegedűről, melyet a nácik koboztak el

Először hoztak ítéletet egy ilyen értékes hangszer ügyében, melyet a nácik koboztak el zsidóktól. A Limbach bizottság döntése jogilag nem kötelező érvényű, de várhatóan precedenst teremt a hasonló ügyekben.

A csodálatos hegedű története

1706-ban készítette el Giuseppe Guarneri mester Cremona városában a mesterhegedűt, mely elbűvölte hangjával a művészeket éppúgy, mint a közönséget. A hangszer később Németországba került, ahol egy Felix Hildesheimer nevű zenerajongó vásárolta meg. Csakhogy Felix Hildesheimer zsidó volt, és ez a náci rendszerben állandó üldözést jelentett. Hildesheimer megpróbált külföldre menekülni, de ez nem sikerült. Ezért 1939-ben öngyilkos lett.

Vagyonát – beleértve a csodálatos Guarneri hegedűt – elkobozták. Aztán jött a háború és a hegedű eltűnt. Csak 1974-ben vette meg Sophie Hagemann hegedűművésznő, aki mitsem tudott a hegedű hányatott sorsáról. A hangszer tulajdonosa egy általa létrehozott alapítvány lett. Jelentkeztek azonban Felix Hildesheimer unokái. Papírokkal igazolták: a hegedű a nagypapa tulajdona volt. Tőle jogtalanul vették el a hatóságok.

Hogy döntött a Limbach bizottság? Elismerte az örökösök jogát a kártérítésre, de a hegedű továbbra is az alapítvány tulajdonában maradhat. A bizottság azt javasolja: a Guarneri hegedű becsült értékének kétharmadát utalja át az alapítvány a két örökösnek. A hegedű pedig maradjon az alapítványé, és szolgálja a zenét Speyerben, abban a német városban, ahol egy Felix Hildesheimer nevű zenerajongó egykor megvette a csodálatos Guarneri hegedűt.